Befejeződött a NATO-találkozó

A résztvevők összességében sikeresnek ítélték a NATO és az Európai Unió külügyminisztereinek első közös tanácskozását, amelyen a megállapodáshoz közeli álláspont alakult ki az európai védelem ügyében. NATO-körökből kiszivárogtatott információk szerint ugyanis Törökország hajlik arra, hogy lemondjon a "kvázi" EU-tagságról a NATO eszközeit igénybe vevő döntésekben.
A korábbi határozatnak megfelelően az önálló európai erők hozzáférhetnek a NATO eszközeihez és kapacitásához, de a nem EU-tag Törökország teljes jogú részvételt kívánt ezen uniós döntésekben, ellenkező esetben vétót helyezett kilátásba. Ha nem sikerül áthidalni az ellentétet, az a NATO közös európai erejének megduplázódásához vezethet, amellyel szemben tiltakozik az Egyesült Államok. A feszültség annak fényében érthető, hogy a külügyminiszterek nyilatkozata a Balkánt nevezi a NATO és az EU együttműködésének legfontosabb területének, s ebből Törökország kihagyhatatlan. Az európai--amerikai együttműködés fontosságáról beszélt találkozójuk után Orbán Viktor kormányfő és Colin Powell amerikai külügyminiszter is. Hangsúlyozták, stratégiai kérdésekben teljes az összhang Magyarország és az Egyesült Államok között.
Javier Solana, az EU biztonságpolitikai főmegbízottja tájékoztatást adott a macedóniai helyzetről, közölvén, hosszú időre van szükség a tartós béke megteremtéséhez. A balkáni rendezés részeként a budapesti tanácskozáson részt vett a jugoszláv külügyminiszter is. A délszláv válság megoldásában Magyarország különösen érdekelt -- hangsúlyozta Martonyi János külügyminiszter.
Az amerikai rakétavédelmi rendszer -- illetve az ezáltal veszélybe került úgynevezett ABM-szerződés -- ügyében fennáll a nézeteltérés az Egyesült Államok és az európai országok közt, nem beszélve Oroszországról. Az orosz fél elutasító álláspontját megerősítette Igor Ivanov orosz külügyminiszter, miután találkozott Colin Powell-lel. A rakétarendszerrel kapcsolatos nézetkülönbségről beszélt sajtótájékoztatóján Martonyi János is, hozzátéve: a tömegpusztító fegyverek és hordozóik elterjedésével kialakult biztonsági kockázat létét senki sem vitatja.
A lényegében az amerikai kormány álláspontját tükröző The Wall Street Journal Europe vezércikkben támadta az európai NATO-szövetségeseket, amiért azok megakadályozták, hogy a találkozó záróközleménye kimondja: a világ 37 országában lévő 13 ezer ballisztikus rakéta közös fenyegetés a NATO számára.