Bővül a kedvezményezettek köre

Még folynak az egyeztetések a Belügyminisztériumhoz tartozó BÁH fejlesztésének mikéntjéről, azonban a jövő év elejéig várhatóan egy több száz fős, 6-7 regionális irodából álló, országos hálózatot irányító migrációs főhivatallá alakítják át a szervezetet. Lapunk információi szerint a területi irodák helyéről még nem született döntés, de részben a várható ügyfélforgalom, részben pedig az EU majdani külső határainak vonalát követve épülhetnek ki. A fejlesztést az indokolja, hogy az Országgyűlésben zárószavazás előtt lévő migrációs törvénycsomag elfogadása esetén a honosítás mellett a tartózkodási engedélyekkel és a bevándorlási engedélyt felváltó letelepedési engedélyekkel kapcsolatos ügyek is a BÁH illetékességébe kerülnek.
Honosítási ügyekben az elmúlt években átlagosan 3-4 ezer beadvány érkezett a hivatalhoz, azonban a kérelmezők száma -- a BÁH illetékesei szerint -- ennek kb. másfélszerese, mert a családok gyakran együtt nyújtják be igényüket. A kérelmezők döntő többsége magyar nemzetiségű, akiknek az 55-60 százaléka Romániából, 20 százaléka Jugoszláviából, további 10-12 százaléka pedig Ukrajnából érkezik. A BÁH a beérkező kérelmeknél több, évi 4-6 ezer ügyet fejez be. A különbség oka az, hogy a hivatal a 90-es évek első felében óriási ügyhátralékot halmozott fel, amelynek ledolgozása csak azt követően kezdődhetett meg, hogy az elbírálás átlagos időtartamát háromról egy évre szorították le.
Az Országgyűlés előtt lévő -- az MSZP által is támogatott -- kétharmados törvénycsomag elfogadásával a honosítási eljárás is megváltozik. Az állampolgársági törvény értelmében az eljárás során kedvezményezettek köre újabb kategóriával egészülhet ki. Július 1-jétől azok is gyorsabban kaphatják meg a magyar állampolgárságot, akik az ország területén születtek, vagy kiskorúságuk idején lett magyarországi lakóhelyük, s hasonló elbánásban részesülhetnek a hontalanok is. Ennek értelmében a kedvezményezett csoport tagjai ötéves magyarországi tartózkodást követően nyújthatják be honosítási kérelmüket, miközben alapesetben változatlanul csak nyolc év után lehet magyar állampolgárságért folyamodni.
Változatlanok maradnak a további kedvezmények is, így a magyar állampolgárok házastársai, valamint a magyar állampolgárok által örökbe fogadott személyek továbbra is három, míg a magyar származásúk egy év után kérelmezhetik honosításukat. A hontalanság visszaszorítása érdekében a tervezet lehetőséget teremtene azoknak a magyar állampolgárságukról önként lemondott személyeknek a visszahonosítására is, akik annak ellenére sem szereztek külföldi állampolgárságot, hogy ezt számukra egy másik államban kilátásba helyezték. Elsősorban a határon túli magyaroknak jelenthet segítséget, hogy a végső döntést kimondó köztársasági elnök méltányosságból eltekinthet attól a törvényben előírt feltételtől, hogy a kérelmezőnek Magyarországon kell élnie -- fogalmazott lapunknak Gyimesi József, a Fidesz képviselője.
A törvénymódosítás egyik fő célja, hogy a jövőben kikerülhetők legyenek az olyan helyzetek, hogy egyesek jogosulatlanul szerezhessenek állampolgárságot -- mondta Pozsgai Balázs, az MSZP képviselője. Erre azért van szükség, mert a közelmúltban több olyan eset is ismertté vált, hogy egyesek hamis személyi iratokat nyújtottak be, vagy maguk helyett másokat küldtek be az állampolgársági vizsgára. A csalárd módon megszerzett állampolgárság eddig gyakorlatilag nem volt visszavonható, mert a jelenlegi szabályok csak a külföldön élő személyek esetében teszik ezt lehetővé. Ugyanakkor a jövőben a Magyarországon élők állampolgárságát is vissza lehet majd vonni hasonló esetekben, még akkor is, ha ezzel hontalanná válnak.