Egyházi átvilágítás

Az egyházi személyek múltját -- politikusokkal, vezető állami és kormánytisztviselőkkel, bírákkal, ügyészekkel és újságírókkal ellentétben -- nem kell az átvilágító bíráknak megvizsgálniuk. Az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló személyek ellenőrzéséről szóló törvény lehetőséget ad arra, hogy bármely egyházi személy kérheti saját átvilágítását. Mint ismeretes, a jogszabály szerint azt kell ellenőrizni, hogy a vizsgált személyek nem végeztek-e érdemi tevékenységet a III/III-as csoportfőnökségnek, vagy teljesítettek-e szolgálatot 1956--57-ben karhatalmi alakulatban, valamint nem voltak-e tagjai a Nyilaskeresztes Pártnak.
Tény az, hogy számos református pap és családjának egzisztenciáját tették tönkre a szocializmus évei alatt a besúgók, ezért kívánatos lett volna, hogy a jövőben ne lehessen vezető egyházi tisztségviselő az, akinek kapcsolata volt a III/III-as belső elhárítással -- indokolta a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Egyházkerületének főgondnoka, Takaró Mihály a javaslatukat, amely szerint a 2002-ben megválasztandó tisztviselőiket át kell világítani, mint ahogy azt az egyházkerület legfőbb jogi testülete novemberben egyhangúlag elfogadta. A református zsinat ebből annyit hagyott jóvá, hogy aki kéri, az átvilágíthatja magát, azok viszont, akik nem kívánnak élni ezzel a lehetőséggel, nem részesülhetnek semmiféle hátrányos jogkövetkezményben. Az egyház belügye, hogy a zsinaton milyen indokokkal utasították el az eredeti javaslatot -- válaszolt lapunk kérdésére Takaró Mihály, aki hozzátette: senkire nézve sem lett volna kötelező múltjának feltárása az indítvány alapján, mivel minden esetleges érintettnek meg lett volna adva a visszavonulási lehetőség azáltal, hogy nem jelölteti magát újra.
A napokban dönt a Magyarországi Evangélikus Egyház elnöksége, hogy napirendre kerüljön-e a zsinaton vezető tisztségviselőinek átvilágítása -- jelentette ki Haffenscher Károly országos irodaigazgató, aki hozzátette: nem biztos, hogy 12 évvel a rendszerváltás után ez a legaktuálisabb kérdés.
Jelenleg nem tartja időszerűnek és szükségesnek az átvilágítás kérdését a püspökkari konferencia -- mondta a Magyar Katolikus Egyház szóvivője, Juhász Judit.
Többször felmerült már az átvilágítás témája a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségénél, mivel híveik megnyugvással vennék tudomásul, hogy vezetőik tiszták -- mondta Tordai Péter elnök, aki hozzátette, hogy hivatalos felkérés esetén állnak elébe, ám önkéntes alapon nem tervezik ezt.