Exportra dolgoznak a hamisítók
Vádemelési javaslattal továbbította az ügyészséghez a BRFK annak a cégnek az ügyét, amely repülőjegyek árusítását hirdette meg az interneten, s öt nap alatt közel százmillió forint értékű rendelésről értesítette a vele szerződésben álló kibocsátó bankot. Az csak később derült ki, hogy nem történt valódi vásárlás, mert a cég több, az ügyletekről mit sem sejtő külföldi állampolgár bankkártyájának adatait felhasználva adott hamis igazolást a rendelésekről -- mondta el lapunknak Bihari Attila, a BRFK alosztályvezetője. A megrendelt repülőjegyeket így senki sem vette át, ugyanakkor a közvetítő szolgáltatását az interneten meghirdető cég 12 millió forintos jutalékot vett fel az általa lebonyolított állítólagos vásárlások után, amellyel mintegy 80 millió forintos kárt okozott a kibocsátó banknak. A hamis rendelések feladásához szükséges hitelkártyaadatokat az elkövetők hónapokkal korábban szerezték meg, amikor egy étteremben több külföldi állampolgár bankkártyájának adatait másolták le kártyás fizetések során.
A bankkártyával elkövetett visszaélésekben rejlő "lehetőségeket" és a bűnözők eszköztárának gyarapodását mutatja az ügyészségnek most átadott ügy is -- fogalmazott a BRFK alosztályvezetője. Az viszont már korántsem ennyire jellemző, hogy az elkövetők Magyarországon próbálnak meg hasznot húzni a hitelkártyaadatok felhasználásával. A bűnözők a nagyobb haszon reményében eleve a tehetősebb külföldiek kártyáinak hamisítására törekszenek, a kisebb kockázatban bízva pedig rendszerint a határon túl követik el a visszaélést.
A bankkártya-hamisítással foglakozó szervezett bűnözői csoportok beépített emberei általában vendéglátóhelyeken, benzinkutaknál vagy más kereskedelmi egységekben másolják le a kiszemeltek bankkártyáinak adatait. Ezeket felhasználva elkészítik a hamisítványokat, amelyeket nyugat-európai orgazdáknak adnak el, vagy ott hajtanak végre velük vásárlást.
A jelenleg használt mágnescsíkos technológiánál a több nyugat-európai országban már bevezetett csipkártyák biztonságosabb védelemmel vannak ellátva -- állítja Kaba Tamás. A Magyar Bankszövetség (MBSZ) tanácsadója szerint ugyan ez sem garantálhat tökéletes biztonságot, de Magyarországon a visszaélések többségét nem is hamisított, hanem lopott kártyákkal követik el.
A visszaélések visszaszorításához a jelenleginél hatékonyabb megelőzésre lenne szükség, ugyanis ezeket általában úgy tudják végrehajtani, hogy az elfogadóhelyeken a sokszor teljesen felkészítetlen alkalmazottak a vásárlás során gyakran nem ellenőrzik hitelkártyát -- fogalmazott a tanácsadó. Szerinte többször az is kiderült, hogy az alkalmazottak együttműködtek az elkövetőkkel, ezért az MBSZ a hatósági ellenőrzések szigorítását szorgalmazza, s egy külön munkacsoportot hozott létre, amely a jövőben kifejezetten a bankkártya-hamisításokkal kapcsolatos problémákkal foglalkozik majd. A visszaélések kiszűrésére több hazai bank ma már külön egységet alkalmaz, amelyek folyamatosan figyelik ügyfeleik hitelkártyás vásárlási szokásait, s ha szokatlan tranzakciót észlelnek, azonnal felhívják a tulajdonost.
