Foglalkoztatják a pártokat a nők

Az Orbán-kormány hivatalba lépése óta nem született olyan jogszabály, amely a nők és férfiak esélyegyenlőségével foglalkozna. A Fidesz vezette kabinetnek ez nem is szerepel a tervei között, sőt a legnagyobb kormánypárt választási programjának alapját képező, május elején nyilvánosságra hozott vitairatban sem tudott a gyengébbik nem önálló fejezetet kivívni magának, a nők így a család részeként szerepelnek. Eszerint olyan szövegösszefüggésben fordulnak elő, mint az "anyaság szerepének elismerése megfelelő jogszabályi környezet kialakításával", vagy a "feladatfinanszírozással támogatott napközbeni gyerekfelügyelet" megteremtése.
A kormányoldal korábban már elutasította az SZDSZ által az esélyegyenlőség rögzítése érdekében benyújtott országgyűlési határozati javaslat tárgysorozatba vételét, de nem adott helyet annak a szocialista elképzelésnek sem, amely a párt testületeiben már alkalmazott 20 százalékos női kvótát "adaptálta" volna az Országgyűlésre.
A koalíció nem foglalkozott érdemben azzal az MSZP-s törvényjavaslattal sem, amely az egyenlő bánásmódról és a hátrányos megkülönböztetés tilalmáról szólna. Ez utóbbi külön paragrafusokban rendezné a nemek és az életkor miatti diszkrimináció ügyét is.
Nincsenek könnyű helyzetben a pártok az úgynevezett nőpolitika ügyével, hiszen az "ideálpolitikus" képe is férfiként él a társadalom többségében. Egy felmérés szerint a választópolgárok több mint 60 százaléka férfit látna szívesen képviselőként, s csupán 10-15 százalékuk voksolna a női nemre; a többieket hidegen hagyja ez a szempont. A magyar társadalom és főként a politika férfiközpontú, ezt nehéz áttörni -- állítja Závecz Tibor. A Szonda Ipsos kutatási igazgatója kiemelte azt is, hogy a választáson biztosan részt vevő, de a pártok között egyelőre dönteni nem tudó "aktív bizonytalanok" között többen vannak a nők, ám az is tény: a hölgyek többnyire a külsőségek alapján választanak a politikai formációk között, így számukra nehéz olyan üzeneteket megfogalmazni, amelyek segítik a döntésüket.
A két nagy párt, a Fidesz és az MSZP szavazótábora nem különbözik a férfi-nő arány tekintetében, s mindkettő elfogadottsága -- habár egy árnyalatnyival a szocialisták vezetnek -- hasonló a két nem között. Ehhez képest is figyelemre méltó, hogy a Fidesznek szinte alig van ismert női politikusa, miközben ennek az ellenkezője igaz az MSZP-re. Így az MSZP tizennégy tagú elnökségében a kvóta szerinti három hölgy helyett öten tevékenykednek, a Fidesz vezetésébe pedig a május eleji tisztújításkor sem tudtak bekerülni a gyengébbik nem képviselői.
A nőknek a választási lehetőséget kell megadni -- nyilatkozta a Világgazdaságnak Koltai Ildikó, a Fidesz témafelelőse. A nők közéleti szereplését nem lehet elősegíteni kvótarendszerekkel, a Fidesz a társadalmi elfogadottságot szeretné erősíteni -- tette hozzá. A politikus hangsúlyozta még, hogy összetett problémáról van szó, amelynek például része a családon belüli erőszak kérdése is. Az utóbbira adandó jogi válaszon két hónapja dolgozik a Szociális és Családügyi Minisztérium négy jogásza.
A Fidesz felfogása a nőknek a családban elfoglalt szerepéről konzervatív és avítt -- jelentette ki Lamperth Mónika, az MSZP elnökségi tagja. Az MSZP célja, hogy kormányra kerülve megteremtse a női és férfi esélyegyenlőséget. A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy a pártja őszi kongresszusán elfogadott hosszú távú program külön fejezetben foglalkozik a kérdéssel Esélyt a nőknek címmel.
Ezt a megoldást választotta az SZDSZ is, amely a parlamenti pártok között elsőként publikálta a választási programját. A szabad demokraták is megalkotnák a "különtörvényt", s létrehoznák a jogszabályban foglaltak végrehajtását szolgáló intézményt is. Ez többek között kivizsgálná a diszkriminatív ügyeket, békéltető eljárást folytatna, de adott esetben pert is indítana. A többi parlamenti pártnak még nem készült el a programja.