Jelentős lefaragások az MTV-ben
A tulajdonosi jogokat gyakorló közalapítványi kuratórium várhatóan ma fogadja el a Magyar Televízió Rt. 2000-es mérlegét. A számok szerint az intézmény vesztesége túllépte a 11 milliárd forintot, amelynek több mint feléért a minden korábbinál kisebb, négymilliárd alatti kereskedelmi, közte 2,5 milliárd nettó reklámbevétel és a tervezettet több mint hárommilliárddal meghaladó műsormegrendelési kiadások a felelősek.
A közel 17 milliárd forintnyi bevétel nagy része közpénz. Hatmilliárd eleve csupán könyvelési tétel: az Antenna Hungáriának járó sugárzási díj "átfut" az MTV-n. A televíziókészülékek üzemben tartási díjából 40 százalékban részesedik a köztévé; ez tavaly csupán ötmilliárd forint volt, vagyis öszességében milliárdokkal csökkent a tévék használata utáni befizetés összege. Közel kétmilliárdot kapott a költségvetésből az MTV e közteher alól mentesítettek után és 2,5 milliárdot az 1500 fős elbocsátáshoz.
A 28 milliárdos összkiadás közel harmadát, tízmilliárdot vittek el a dologi kiadások, amelyekbe beletartoznak a szakértői díjak, valamint az MTV marketing- és reklámkiadásai is. Hasonló, 9,8 milliárdos értékben, történtek kifizetések a személyi juttatások és közterhek keretében.
Az MTV vezetése az idei első fél évben jelentősen visszavette a kiadásokat. Műsorkészítésre 20, anyagi jellegű ráfordításra ötven százalékkal kevesebbet költöttek. A személyi terhek is ötödével mérséklődtek, amelynek zöme a tavalyi, de igazán az idén érzékelhető elbocsátások eredménye. A márciusi 140 és a következő hónapban várható, körülbelül 200 fős létszámcsökkentés nyomán 2001-ben már csak 6,3 milliárdos személyi kiadással számolnak.
Úgy tudjuk, tarthatónak látszik az első fél évre elfogadott üzleti tervben rögzített 600 milliós deficit, ugyanakkor változatlanul úgy ítélik meg az MTV-ben, hogy újabb külső segítség nélkül "borulni" fog a köztévé. (Mindez úgy, hogy az idei állami költségvetés 9,5 milliárdot elengedett az MTV tavalyi köztartozásaiból.) A számok azt mutatják, 11 milliárd forint részleges konszolidációval is csak a napi működési hiány növekedése lenne megállítható. A szerény féléves deficit ugyanis azzal teljesülhet, hogy a teljes esztendő bevételeit elkönyvelik hat hónapra.


