Kevés a pénz az utánpótlásra
A legnagyobb összeg, amelyet NB I-es egyesület a létesítményköltségeket nem számítva utánpótlás-fejlesztésre fordít, 84 millió forint, míg a második vonalban erre a célra szánt legkisebb összeg 1,85 millió. Az MLL ub-nek a tavalyi évre vonatkozó adataiból kiderül, hogy az NB I-es és az NB I/B-s egyesületekben összesen hétezer gyerek futballozik; tréningezéseikre, versenyeztetésükre klubjaik tavaly 421 milliót költöttek. Baksa László ub-elnök hangsúlyozta: számításaik szerint eredményes utánpótlás-fejlesztéshez évente majd 800 millió forint szükségeltetne: az első osztályú egyesületeknek legkevesebb 25-30, a második vonalasoknak pedig 12,5 millió forintot kellene juttatniuk az utánpótlásra. Az ub az utánpótlás fejlesztésére szponzori és önkormányzati pénzeket is elérhetőnek lát, de ehhez feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a klubok utánpótlás-szakágai saját alszámlával rendelkezzenek.
Az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) a totó nyereményadójából származó 500 millió forintos fejlesztési támogatásával a labdarúgás tömegesítését tűzte célul 2001-ben, de ennek az összegnek a jelentős részét nem az utánpótlás kapja. A tárca ugyanis 220 millió forintot a Nemzeti Futballakadémia megalapítására különített el, amely az edző-, a játékvezető- és a játékosmenedzser-képzés hazai központja lesz.
A futball hátországának fejlesztésével kapcsolatban nemcsak az állami és a klubtámogatás mértékéről oszlik meg a szakemberek véleménye, hanem az MLL új versenykiírásáról is eltérőek az álláspontok: amennyiben május 17-én elfogadják az MLL utánpótlás-bizottsága által kidolgozott korosztályos versenykiírásokat, a jövőben a felnőttcsapatok "hátországai" is ugyanabban a bajnoki osztályban lesznek kénytelenek szerepelni, mint a klubok első számú együttesei. Ezzel a versenyrendszerrel a korábbi nyílt bajnokságból zárt sorozat lesz, amelyben a juniorok és a serdülők -- függetlenül saját eredményeiktől -- a nagycsapattal együtt zuhannak vagy jutnak előre -- mondta lapunknak Burján Attila, az utánpótlás-bizottság titkára. Igaz, a 14-15 éves korosztályok esetében a Magyar Labdarúgóliga célja éppen az volt, hogy az amatőr csapatok utánpótlás-korosztályai teljesítményük függvényében -- a felnőttcsapattól függetlenül -- akár a felsőbb osztályokban is játszhassanak. Az Amatőr Labdarúgó-alszövetség azonban a kisebb klubok financiális érdekeinek ellehetetlenülésére hivatkozva elvetette az elképzelést.
