Olimpia: álom és valóság
Az ISM által már elkészített előzetes tanulmányok alapján Deutsch Tamás miniszter lapunknak nyilatkozva kifejtette, a tárca egy hónapon belül valószínűleg képes lesz felelősen megbecsülni, az infrastrukturális fejlesztési igényekből kiindulva mennyibe kerülne a 2012-es nyári olimpiai játékok budapesti megrendezése. Orbán Viktor miniszterelnök hétfő esti, lausanne-i bejelentése óta politikai kampány kezdődött az ügyben -- az ötletet lényegében megvalósításra érdemesnek minősítették az ellenzéki pártok is --, holott nyilvánvaló: miként azt a Világgazdaság korábban megírta, a magyar főváros győzelmi esélyekkel csupán a 2016-os rendezvényre pályázhatna.
A kormányfői bejelentés több kérdést is felvet, főként az esetleges rendezvény büdzséjével összefüggésben.
Demszky Gábor főpolgármester 1500 milliárd forintban becsülte meg a rendezési költségeket -- ebbe vélhetően beleértett minden kapcsolódó beruházást --, miközben szakértők úgy vélik: mai árakon mintegy 500 milliárd forintot emésztenének fel a fejlesztések, igaz, a létesítményeket a későbbiekben is hasznosíthatnák. Érdemes megjegyezni: csupán az olimpiai pályázat elkészítése és benyújtása -- Török Ottó, a Magyar Olimpiai Bizottság leköszönt gazdasági igazgatójának korábbi tájékoztatása alapján -- egymillió dollárba kerül.
A kormányfő hétfőn mindenesetre arról beszélt: a következő években 200 millió dollárnyi, azaz mintegy 60 milliárd forint költségvetési forrást fordít a kormány sportlétesítmények fejlesztésére. E kijelentés tartalmát kifejtve Deutsch Tamás lapunknak azt mondta: a Budapest Sportcsarnok (BS) helyén épülő új sportkomplexumra 25 milliárd forint értékben vállalt a kormány készfizető kezességet, labdarúgó-stadionok és -létesítmények fejlesztésére pedig az idén és jövőre egyaránt 4-4 milliárd forintot költ. A szakminiszter elmondta, 2003-ra ugyanerre további 4,7 milliárdot fordítanak. A Magyar Labdarúgóliga illetékesének korábbi közléséből ismert az is: amennyiben Magyarország megpályázza a 2008-as labdarúgó Európa-bajnokság rendezési jogát, várhatóan pluszforrásokat vonnak be a stadionrekonstrukciókba. A jelenlegi, egyébként akadozó felújítási tervek szerint az A kategóriás pályák is további korszerűsítésre szorulhatnak. Megjegyzendő: a 2004-es Eb rendezésére beadott magyar pályázatban mindösszesen négy stadion rekonstrukciójára 35 milliárd forintot irányoztak elő.
Deutsch Tamás közlése szerint a fentieken túl számos intézményi költségvetésben tesznek félre sportpályafejlesztésre. A nemzeti atlétikai program összességében 1,5-2 milliárd forintos költségvetéséből is jut pénz ilyen célokra -- tette hozzá a miniszter. A Világgazdaság a 2001--2002. évi költségvetés ISM-fejezete kapcsán a következő előirányzatokat tudja még összefüggésbe hozni a miniszterelnök kijelentésével: a büdzsében 0,9 milliárd szerepel a BS létesítménykiváltásával és egyéb, az újjáépítéssel kapcsolatos állami feladatokra, a sportlétesítmények szolgáltatásainak beruházásai pedig 1,46 milliárd forintot jelentenek. A fogyatékossport fejlesztésének keretében a létesítmények akadálymentesítése 0,19 milliárd forintnyi. Sportlétesítmények építési és korszerűsítési támogatására 1,4 milliárd forintot jelöltek meg. A sportlétesítmény-kezelés intézményi rendszere az idén 1,2 milliárd, jövőre egymilliárd forint támogatást kap. Idesorolható esetleg az ISM játszótér-fejlesztési előirányzata is, 2002 végéig 0,5 milliárd forinttal. A kétéves költségvetésben szereplő tételek a kormány 25 milliárdos garanciavállalásával és a stadionfejlesztési program keretében 2003-ban elkölteni tervezett 4,7 milliárd forinttal együtt -- számításaink szerint -- összesen 45 milliárd forintot tesznek ki.
Mindehhez képest is nagyra törő tervek fogalmazódnak meg a legnagyobb kormánypárt vitairatában: a Fidesz multifunkcionális, 6--10 ezer fős sportcsarnokok felépítését tervezi az ország nyolc legnagyobb városában. A program kidolgozói állítják: a látványsportok üzleti átalakulásának elengedhetetlen feltételei ezek az arénák, hiszen a meglévő létesítmények nem üzemeltethetők nyereségesen. A BS mellett a Nemzeti Sportcsarnokot, az Olimpiai Csarnokot, valamint a Kisstadiont is korszerűsítenék a vitairatban foglaltak alapján.
