Vagy törvény, vagy módosítások

A teljes magyar jogrendszert átvizsgálják annak tisztázása érdekében, hogy vannak.e -- és ha igen, mely pontokon -- diszkriminációt tartalmazó rendelkezések, illetve azt lehetővé tevő joghézagok. A munka elvégzését követően derül ki, szükség van-e önálló antidiszkriminációs törvény létrehozására, vagy elegendő az adott jogterületen fellelt hibák korrigálása .- nyilatkozott a Világgazdaságnak Seereiner Imre, az erre a feladatra alakult bizottság helyettes vezetője, az Igazságügyi Minisztérium (IM) közjogi helyettes államtitkára.
Megtudtuk: a testület munkájában hat tárca -- a belügyi, az oktatási, az igazságügyi, a gazdasági, az egészségügyi és a szociális -- megbízottai, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal, a kisebbségi ügyekért felelős ombudsman, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának két tagja, valamint független szakértők és civil szervezetek vesznek részt. A tárcáknak április végéig kellett áttekinteniük a saját területükhöz kapcsolódó jogszabályokat. Megállapításaikat ezt követően tárgyalja meg az antidiszkriminációs bizottság, amely június 15-éig készíti el a jelentését. Akár módosításokra, akár önálló antidiszkriminációs törvényre lesz szükség, ősszel a parlament elé kerülhetnek a megfelelő tervezetek -. ígérte Seereiner Imre.
Az Európai Unió tagállamainak 2003 júliusáig kell a kérdésben a tavaly elfogadott uniós irányelvet átültetniük jogszabályaikba, így az antidiszkriminációs bizottság munkája egyfajta jogharmonizációs tevékenységnek is tekinthető. Az Alkotmánybíróság tavaly decemberi határozata szerint az Országgyűlés nem idézett elő alkotmányellenes helyzetet azzal, hogy nem alkotott átfogó törvényt a diszkrimináció tilalmáról, ráadásul sok EU-s államnak sincs önálló antidiszkriminációs törvénye -- hívta fel a figyelmet a helyettes államtitkár.
A rasszizmus és idegengyűlölet elleni fellépésről 2000 októberében készített törvénytervezetet Kaltenbach Jenő kisebbségvédelmi ombudsman, ám azt az Országgyűlés emberi jogi bizottságának kormánypárti többsége nem támogatta. A testület ennek ellenére kérte fel az igazságügyi tárcát a magyar jogrendszer átvizsgálására. Az ellenzéki pártok időközben önálló javaslataikkal álltak elő: az SZDSZ az életkor és a nem szerinti diszkriminációról, az MSZP pedig az általános megkülönböztetés ellen dolgozott ki törvényjavaslatot.