Csúszik a magyar beszerzés

"Pihen" a harci gépek ügye Budapesten, amióta egyértelművé vált, hogy június 19-én kezdődő nyári szünete előtt az Országgyűlés már nem tudja legalább elkezdeni a vitát a Magyar Honvédség számára beszerzendő vadászgépekről. A parlamentnek várhatóan arról kell határoznia, hogy melyik típust részesíti előnyben: az amerikai F-16-ost vagy a svéd-brit JAS-39 Gripent. Az ajánlást a kormány teszi a törvényhozásnak, ám a nemzetbiztonsági kabinet ülésének összehívása egyre késik.
Így legkorábban ősszel lehetséges a parlamenti vita, emiatt pedig érdemes megvárni az Európai Unió jelenlegi soros elnökségét adó Svédország mandátumának június végi leteltét. Stockholm Magyarország EU-tagságának egyik legelkötelezettebb támogatója -- és a munkavállalási moratórium német-osztrák ötletének ellenzője --, ezért "nem célszerű" a hátralévő egy hónapban számukra kedvezőtlen döntést hozni.
Azt ugyanis kormányzati körökben sem cáfolják, hogy mindent -- a jelenlegi és a 10-15 év múlva valószínűsíthető körülményeket is -- mérlegelve kedvezőbbnek tartják az F-16-osok bérletét.
Közben pattanásig feszült a nemzetközi hadiipari piac, két országban is botránygyanús események robbantak ki. Másfél hete a cseh kormány által kiírt tenderen indult cégek -- az amerikai Lockheed Martin és Boeing, a francia Dassault és a pánerupóai EADS -- visszaléptek a Gripennel folytatott versenyből, mert úgy ítélték meg, hogy a Saab/BAe Systems felé "lejt a pálya".
A Dél-Afrikai Köztársaságban -- a Reuters által idézett Evening News közlése szerint -- viszont már nyíltan meg is fogalmazódtak a cég brit tagjával szembeni korrupciós vádak egy hadiipari üzlet kapcsán. Az EADS -- amely például a Eurofightert gyártja -- harminc kormányzati tisztségviselő megvesztegetésével (luxus Mercedesek ajándékozásával) gyanúsítja a társaságot.
A mielőbbi sikeres üzlet igen sürgető a Gripen számára, mert a svéd légierőn kívül eddig egyedül éppen Dél-Afrikának sikerült (28 darabot, 2,9 milliárd dollár értékben) eladnia.
Megfigyelők szerint egyébként lehetséges, hogy a három hónap késedelem után a következő egy évben nem döntenek a két típus valamelyike mellett, mert választások előtt óhatatlanul a kampány részévé válik egy -- felszereléstől függően -- 160-210 milliárd forint védelmi kiadás. Az elmúlt hónapokban az ügy már eddig is jelentősen megterhelte a koalíció és az ellenzék viszonyát, az MSZP szerint a kormány "cinkelt lapokkal játszik", eleve eldöntöttnek tekintette az F-16-osok kiválasztását, a Gripen megversenyeztetése csak látszat.
Az idő előrehaladtával -- különösen pedig ha ebben a ciklusban nem kötik meg az üzletet -- viszont esetleg újra kell gondolni a MiG-29-esek jövőjét. Az eredeti, tavaly őszi elképzelés az volt, hogy az orosz gépeken a legszükségesebb munkákat, lényegében csak a már tavaly óta esedékes gyári nagyjavítást végzik el, amelyek így legfeljebb az "új" gépek hadrendbeállásáig -- idei szerződéskötés esetén 2003-2004-ig -- viselik a légtérvédelem fő terhét. Ha azonban esetleg újabb egy-két évet csúszik a "rendszerváltás", akkor a NATO velünk szemben támasztott követelményeinek teljesítése érdekében alighanem mégis el kell végezni nagyobb arányú elektronikai-rádiónavigációs feljavítást a MiG-eken.