Átalakulóban vannak a mozizási szokások az Egyesült Államokban, ahol néhány évvel ezelőtt még az éves forgalom 40 százaléka általában a nyárra jutott. 2000-ben viszont a nyári forgalom 7 százalékkal esett vissza 1999-hez képest. A zuhanás fő oka abban kereshető, hogy a tengerentúlon egyre elterjedtebb a légkondicionálás, így a családok már nem föltétlenül a filmszínházakba menekülnek a kánikula elől, ráadásul a tavalyi filmtermésben nem akadtak kiugró produkciók.
Magyarországon még nem vált ennyire általánossá a légkondicionálás, így nálunk elképzelhető, hogy éppen ellenkező tendencia érvényesül, hiszen évekkel ezelőtt legföljebb a kertmozik vonzották nyáron a nézőket, akiknek aligha volt kedvük beülni a fülledt kis mozikba. Mára ez a helyzet gyökeresen megváltozott, hiszen korszerű, hűtött nézőterű központok épültek, s ha a kínálat is megfelelő, akkor növekedhet a nyári látogatottság -- annak ellenére, hogy az egész évi nézőszám csökken. A Filmforgalmazók Egyesületében összesített adatok alapján 1990-ben közel 36 millióan váltottak mozijegyet szerte az országban, tavaly pedig mindössze 14,5 millió belépő kelt el egész évben, sőt 2000-ben a nyári szezonban is fogyatkozott a közönség.
Érdekesek ebből a szempontból a Corvin Budapest Filmpalota adatai, hiszen ez az egyik legpatinásabb működő fővárosi mozi, s egyben az első multiplex rendszerű, ráadásul a város szívében található komplexum. A kimutatások szerint 1998 nyarán még több mint 300 ezer látogatója volt a Corvin Budapest Filmpalotának, ám tavaly már csak 244 ezer. Menyhárt Gábor, a Corvin vezetője lapunknak elmondta: miközben Budapesten túltermelés van mega- és multiplexekből, s nem várható a nézőszám növekedése, további komplexumok építését tervezik a fővárosban. Ilyen körülmények között aligha képzelhető el, hogy a filmszínház abszolút sikerlistájára a 2000 után bemutatott produkciók is fölkerüljenek. Szinte lehetetlen lesz túlszárnyalni a Corvin abszolút sikerlistáját vezető Star Wars I. -- Baljós árnyak 103 ezres, a Titanic több mint 85 ezres, A miniszter félrelép 83 ezres, vagy a Mátrix közel 76 ezres közönségszámát (2001. június 13-ig összesített adatok).
Feldmájer Sándor, a Budapest Film tanácsadója, a Filmforgalmazók Egyesülete titkára szerint az alacsonyabb nézőszám oka a filmkínálatban is kereshető, tavaly ugyanis nem akadt olyan kiugró sikerprodukció, mint például 1999-ben A múmia, a Mátrix vagy a Csillagok háborúja I., amely akkor az év leglátogatottabb filmje volt (1999. december végén 1,113 millió nézőnél tartott). A hattermes, közel 1500 férőhelyes Corvin Budapest Filmpalotában tavalyelőtt erős hónap volt a június, a július és az augusztus: az év hatodik hónapjában közel 105 ezer jegyet váltottak, egy hónappal később pedig 24 ezerrel többet. A filmek "csodapalotája" tavaly tovább növelte nézettségét, és színesítette programját a "Corvin-nyár" elnevezésű akciójával, melynek során közkedvelt produkciókat tűztek ismét műsorra a kisebb vetítőtermekben. A kedvezményes helyár is azt eredményezte, hogy többen ültek be ezekre a filmekre, mint más, kisebb vetítők előadásaira. Az idén tegnap óta ismét várják a közönséget olyan sikerfilmekkel, mint például a 80 millió dolláros költségvetésű A hazafi, vagy a Mission: Impossible 2., amely az Egyesült Államokban az első hét végén több mint 70 millió dolláros bevételt ért el.
A már nálunk is főszezonnak kikiáltott idei nyár ígér slágereket, s akadnak "húzóprodukciók". Az év legnagyobb hisztériájával várt Hannibal a premier hétvégéjén 40 400 nézőt csalt a vásznak elé Budapesten. A másik "ász" A múmia visszatér, amelyre a premier hetében közel 85 ezren váltottak belépőt csak a fővárosban. (A Corvinban az első héten 15 ezer jegy kelt el a múmia folytatására.) Menyhárt Gábor mozivezető szerint hazánkban is megfigyelhető, hogy rövidül a filmek kifutási ideje. A Taxi 2-re például az első héten 11 300 jegy kelt el a Corvinban, a második héten már csak 7000.
Feldmájer Sándor lapunknak elmondta: a filmtermés tekintetében az idei nyár sokkal eredményesebbnek ígérkezik, mint a tavalyi. A hazai filmforgalmazók közül a UIP-Dunafilm július elején "robbant" a Tomb Raider című, Angelina Jolie főszereplésével bemutatott filmmel, amely az Egyesült Államokban a bemutató utáni első hét végén 48 millió dolláros bevételt teljesített. A másik UIP-siker a Shrek című komputeranimációs családi vígjáték, amely Amerikában a bemutatót követő első öt hét alatt csaknem 200 millió dollárt hozott; ezzel az eredménnyel a Dreamworks alkotása megkaphatja a "minden idők legsikeresebb animációs filmjének" járó elismerést. Az InterCom Rt. augusztusi kínálatában ott találjuk majd a Pearl Harbor című monumentális háborús filmet (eddigi bevétele meghaladja a 160 millió dollárt), a Dr. Doolittle folytatását és a kizárólag számítógép által generált, virtuális szereplőkkel színesített Final Fantasyt, amelynek gyártási költsége elérte a 100 millió dollárt.