Rendkívüli ülés a jövő héten

Ha az MSZP eljuttatja hozzám jelölési javaslatát, az MTI tulajdonosi tanácsadó testületéből (ttt) hiányzó hatodik tag megválasztása ügyében, akár a jövő hét első napjaiban megtarthatjuk az Országgyűlés rendkívüli ülését -- jelentette ki Áder János. Nagy Sándor, az MSZP frakcióvezetője a Világgazdaságnak elmondta: a jelölést a napokban elküldik, ám az ülést megelőzően kezdeményezik az ügyrendi és az alkotmányügyi bizottság összehívását is. Nagy Sándor hangsúlyozta: álláspontjuk szerint Áder János kedden házszabályellenesen tette fel szavazásra a ttt-tagok megválasztására vonatkozó javaslatot. A vita alapja, hogy míg a kormánypártok és a MIÉP a törvényi minimumként megjelölt hattagú ttt-t választanának, az MSZP és az SZDSZ az így létrejövő kétharmados -- e két párt a koalíciót és a MIÉP-et együtt kezeli -- jobboldali többség megakadályozását nyolcfős testülettel képzeli el. Az MSZP ezért továbbra is két személyt jelöl a ttt-be.
A köztársasági elnök ugyan vélhetően 30 napon belül új jelöléssel él az adatvédelmi biztos személyét illetően, ám az Országgyűlés e kérdésben Áder János szerint csak ősszel dönt majd. Mint mondta, a parlamentet nem köti törvényi határidő, a megválasztott általános ombudsman pedig helyettesítheti az adatvédelmi biztost. Az SZDSZ egyébként levélben indítványozta, hogy a július 1-jével megüresedő adatvédelmi biztosi tisztségre a ttt miatt összehívandó rendkívüli ülésen válasszon arra alkalmas személyt az Országgyűlés. Szent-Iványi István frakcióvezető arra kérte Áder Jánost, haladéktalanul kezdeményezzen egyeztetést a pártok között a jelölést illetően.
A múlt héten lezárt tavaszi ülésszak alatt az Országgyűlés 65 törvényt fogadott el, amelyek közül 16 nemzetközi szerződés kihirdetéséről szólt. Az előző ciklus hasonló időszakában, azaz 1997 első fél évében ugyanez a két szám 89, illetve 24 volt. Áder János hangsúlyozta: a többször csomagban tárgyalt javaslatok esetenként több törvényt is érintettek, így a ténylegesem módosított jogszabályok száma meghaladja a 65-öt. A házelnök "menetrendszerűen" megerősítette, álláspontja szerint a háromhetes ülésrend bevált (ezt minden ülésszak végén megteszi -- a szerk.). Az idén ugyan az 1997-es ülésszakkal összehasonlítva valamivel kevesebbet, 359 helyett 314 órát ülésezett a parlament, miközben a tárgyalási idő napirend előtti és utáni része, azaz a politikai vita "terjedelme" 50 százalékról 35-re csökkent. Áder János leszögezte, a háromhetes szisztéma egyik célja éppen az volt, hogy a parlamenti munka nagyobb arányban szóljon a jogalkotási feladatokról. Az elfogadott jogszabályok közül a házelnök kiemelte a státustörvényt, az elektronikus aláírásról, valamint a képviselők jogállásáról szóló törvényt, továbbá a köztisztviselőkről, illetve a gázközművagyonról alkotott jogszabályt.