Új utakon az autótolvajok

A rendőrség egyre gyakrabban találkozik olyan esetekkel, hogy a Magyarországon lízingelt gépkocsikat legálisan kiviszik az országból, s eladják külföldön. Ezt követően az értékesítők Magyarországon rendőrségi bejelentést tesznek arról, hogy idehaza ellopták a járművet, hogy a biztosítónál felvehessék a lopás után járó kártérítést. Kun Gábor, az ORFK alezredese elmondta: ez a módszer kisebb kockázattal és nagyobb haszonnal jár, mivel utólag nagyon nehéz bebizonyítani, hogy valójában csalás történt, s az így "eltüntetett" gépkocsik sokkal nagyobb értéket képviselnek a feketepiacon, mint a hagyományos úton eltulajdonított járművek, mert a kulcsok és az okmányok is eredetiek. Ugyanebből az okból növekszik azoknak az eseteknek a száma is, amikor az elkövetők betörést követnek el, amelynek során az első számú célpontok a garázsban álló gépkocsi kulcsai és papírjai.
A lízingcsalások ellen a határregisztrációs rendszer nem biztosít megfelelő védelmet, mert a bűnözők tisztában vannak vele, hogy a határon áthaladó járművek adatait csak három hónapig tárolják. Ennek tudatában csak a gépkocsi kiszállítását követő három hónap elmúltával tesznek bejelentést a lopásról a rendőrségen, amikor már nem szerepel a nyilvántartásban, hogy a gépkocsival elhagyták Magyarországot.
A határregisztrációs rendszer segítségével a "hagyományos" módon ellopott gépkocsikat sem lehet kiszűrni az esetek többségében -- állítja Kun Gábor. Az ORFK alezredese szerint a rendszer ugyan valamennyi magyarországi gépjármű adatait tárolja, valamint azt is, ha körözés alatt áll, azonban ha az eredeti rendszámtáblát kicserélik egy azonos típusú és színű gépjárműére, akkor kockázat nélkül ki lehet vinni a lopott gépkocsit az országból. Ugyanakkor sok járművet a zöldhatáron keresztül próbálnak átcsempészni.
A ellopott gépkocsik többségét továbbra is Ukrajnában, Romániában, és a balkáni országokban értékesítik, ahol a legnagyobb a kereslet a lopott autókra. Ezek a járművek az esetek döntő töbségében soha többé nem kerülnek elő, egyedül Romániában sikerült az utóbbi években egyre több, Magyarországon eltulajdonított gépjárművet megtalálni.
Az ellopott gépkocsik kisebb hányadát Magyarországon szerelik szét, s az alkatrészeket külön-külön értékesítik. Nem ritka az olyan eset sem, hogy az autó tulajdonosa maga szereli ki és értékesíti az egyedi azonosítással el nem látott alkatrészeket -- ABS, légzsák, futóművek --, majd tesz bejelentést a rendőrségen annak reményében, hogy felveheti az ez után járó kártérítést a biztosítótól.
A tavalyi évben az előző évinél 13 százalékkal kevesebb: 10,9 ezer gépjárműlopás volt az országban, amelyek kárértéke együttesen meghaladta a 25 milliárd forintot. Az első négy hónap adatai alapján tarthatónak tűnik az a célkitűzés, hogy a lopások száma az idei évben 10 ezer alá csökkenjen -- közölte az ORFK alezredese, aki szerint ugyanakkor ezzel a tendenciával ellentétes, hogy az összesített kárérték nagysága nem csökken, mivel az eltulajdonított járművek átlagos értéke folyamatosan növekszik.
A gépjárműlopásra specializálódott bűnözők évek óta ugyanazokat a márkákat "kedvelik" leginkább, aminek részben értékük és értékállóságuk az oka, részben pedig az, hogy egyes gyárak nem tesznek meg mindent termékeik biztonsági védelmének fokozása érdekében -- fogalmazott az ORFK alezredese. Ennek a "népszerűségnek" a negatív hatása tükröződik vissza a biztosítótársaságok üzletkötési gyakorlatán is, mert egy részük bizonyos autómárkákra csak speciális védelmi berendezések -- például műholdas nyomkövető rendszer -- beszerelése esetén hajlandó biztosítást vállalni lopás ellen (VG, 2001. január 10.).