A sportlétesítmények működtetése -- különösen azok, amelyek csak egyféle sportesemény megrendezésére alkalmasak --, amennyiben az azokban otthonos csapatnak gyengén megy, igen kockázatos pénzügyi beruházásnak számít -- vélekednek a szakemberek. A legnagyobb rizikóval persze nem egy-egy labdarúgó- vagy baseballaréna építőinek kell számolniuk, hanem az általában több mint 100 ezer férőhellyel készülő olimpiai stadionokéinak, hiszen azokat a két és fél, háromhetes játékok befejeztével rendszerint nehéz akár csak félig megtölteni. Így aztán a megnyitó- és záróünnepségeken kívül pusztán a labdarúgó-mérkőzések és atlétikai versenyek színhelyei gyorsan betöltik hivatásukat. Ekként történt a legutóbbi ötkarikás játékok helyszínén, Sydneyben is, ahol a jobb kihasználtság érdekében az aréna befogadóképességét 45 ezresre csökkentették oly módon, hogy csakhamar eltávolították az olimpiai stadion mobillelátóit.
Mindezek ellenére úgy tűnik, a stadionépítés a világon mindenütt, várhatóan Magyarországon is, kedvező beruházásnak minősül majd. A kormány és a Magyar Labdarúgó Liga kezdeményezésére az idén hazánkban is megindult az összesen bruttó 21 milliárd forintos stadionrekonstrukciós program, amelynek keretében két éven belül 38 létesítményt újítanak fel. Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter augusztus 3-ai bejelentését követően azonban az is könnyen előfordulhat, hogy 2008-ig újabb tízmilliárdokat költenek stadionok építésére. A tárca első embere ugyanis -- mint arról már beszámoltunk -- nyilvánosságra hozta: Magyarország önálló pályázatot nyújt be az Európai Labdarúgó-szövetséghez (UEFA) a 2008-as Európa-bajnokság rendezési jogának megszerzésére. Mivel hazánkban jelenleg egyetlen olyan stadion sincs -- sőt a stadionrekonstrukciót követően sem lesz --, amelyben Eb-döntő mérkőzést lehetne rendezni, sikeres pályázat esetén legalább hat arénát kell majd 30 ezres fedett nézőterűvé, kettőt pedig 60 ezressé átalakítani.
Csonka Gábor, a stadionrekonstrukciót irányító és felügyelő Stadioninvest (SI) Rt. vezérigazgatója is hangsúlyozta lapunknak: a létesítmények felújítása, mivel az ország megpályázza a 2008-as labdarúgó Európa-bajnokságot, sőt várhatóan a 2012-es olimpiai játékok rendezését is, nem utolsósorban "társadalmi összefogásra alapozva" folytatódhat tovább. Magyarország a 2004-es Eb rendezésére két évvel ezelőtt Ausztriával közösen beadott pályázati anyagában a mindösszesen négy stadionjára 35 milliárd forintot irányzott elő.
Információink szerint új stadiont terveznek a 2004-es labdarúgó Eb-döntőnek otthont adó Portugáliában is. Korábban -- bizonyos pénzügyi problémák miatt -- még az is kérdéses volt, hogy a felújításra szoruló Benfica-stadion otthon adhat-e az Eb-döntő mérkőzéseinek, kellőképpen át tudják-e azt alakítani az UEFA-követelményeknek megfelelően. Az 1954-ben épített 120 ezer fős létesítmény helyett a szervezők múlt hét közepén adott nyilatkozata szerint Lisszabonban egy teljesen új, 70 ezres arénát emelnek a döntőre. A szeptembertől kezdődő építési munkálatok az előzetes kalkulációk szerint 20 milliárd escudóba, azaz 88 millió amerikai dollárba kerülnek. A készülőben lévő új magyar futballarénák költségeivel kapcsolatban érdemes azt is megjegyezni, hogy míg a nyugat-európai stadionok egy-egy ülőhelyének fajlagos költsége 1,5 millió forint, addig a leendő magyar arénák ülőhelye meglepően olcsó, minthogy 75 ezer forintba kerül.
Az ISM helyettes államtitkára, Dénes Ferenc lapunknak arról nyilatkozott: a futballpályák felújítása mellett 2002 és 2006 között a jelenlegi elképzeléseknek megfelelően a sporttárca legalább hat -- elsősorban labdajátékok rendezésére alkalmas -- multifunkcionális sportcsarnok felépítését is tervezi. Lapunk információi szerint magánbefektetők több mint hatmilliárd forintos ráfordításával viszont már jövőre elkészülhet Budaörsön az a kétszintes sportkomplexum, amely elsősorban jégcsarnokként funkcionál majd, de emeleti, hatezer néző befogadására tervezett csarnoka néhány órás átszerelést követően akár kosár-, röp- vagy kézdilabdapályaként is szolgálhat.
Az elmúlt három évben világszerte több mint 60 stadiont építettek -- nyilatkozta lapunknak Dékány Imre. A Stadioninvest Rt. műszaki igazgatója azt is elmondta: míg a kivitelezők részéről hazánkban is igen erőteljes érdeklődés tapasztalható, addig meglepően nagy érdektelenséget mutatnak a sportegyesületek. Ami azért is érthetetlen -- vélekedett --, mert a létesítmények hosszú távú megtérüléséhez elengedhetetlen a csapatok teljesítményének a stadionok színvonalával párhuzamosan történő fejlődése is. Az együttesek ugyanis csak a jelenleginél sokkal jobb játékkal tudják becsalogatni a drukkereket a stadionokba. Erre pedig azért is szükség van, mert a mostani kalkulációk szerint mérkőzésenként minimálisan hatezer fizető néző esetén térülhet csak meg a befektetés. Az SI Rt. vezérigazgatója, Csonka Gábor úgy véli: a magyar labdarúgás mint üzlet már beindult, vannak érdeklődő nagybefektetők, és igaz, hogy egyelőre az eladható csapatok száma elmarad a profiliga létszámától, a kör azonban minden bizonnyal bővülhet.
A legnagyobb stadionépítési láz egyébként az észak-amerikai kontinensen tombol, mégpedig elsősorban a baseballarénák építése terén. A CNN pénzügyi magazinja szerint a hullámzó látogatottság és a lassú megtérülés ellenére Amerikában minden eddiginél nagyobb méretet öltenek a sportberuházások. Az Egyesült Államokban az elmúlt évtizedben összesen több mint 10 milliárd dollárt költöttek stadionok és csarnokok építésére. Az élen a mostanában egyébként is ingatlanforradalmat átélő New York jár: a városban a napokban hivatalosan is bejelentik, hogy mind a Yankees, mind a Mets baseballcsapata új stadionba költözik. De új arénát építenek a Manhattan-félsziget nyugati oldalát végigkísérő Hudson folyó túloldalán, New Jerseyben is az NBA-ben szereplő Netsnek és az NHL-ben küzdő Devilsnek. Nem akar lemaradni mögöttük Boston sem, sőt itt épül az észak-amerikai kontinens legdrágább magánbefektetéseként megvalósuló, Fenway Park nevű sportkomplexum. A projekt értéke mai áron 350 millió dollár. Összehasonlításként érdemes megjegyezni, a londoni Wembleyt 650 millió angol fontból "varázsolják" újjá. A "műfaj" kockázatos voltát igazolja a kanadai Sportsco International példája. A vállalkozásnak nem jött be a számítása, hiszen saját bevallása szerint már legalább 80 millió dollárt veszített, miután a torontói Skydome csak fél házzal megy. A Blue Jays baseballcsapat az utóbbi pár évben ugyanis igencsak hullámzó teljesítményt nyújt.