Alakul a magyar igazolvány

Az Országgyűlés által a szomszédos országokban élő magyarokról tavasszal elfogadott törvény szerint azok a határokon túl élő magyarok, akik annak vallják magukat, egy úgynevezett magyar igazolványt kapnak, amellyel több kedvezményhez juthatnak magyarországi tartózkodásuk alatt (például három hónapos munkavállalás, négyszer ingyen utazhatnak, ingyenesen látogathatják a múzeumokat). Jakab András, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főtitkára a Világgazdaságnak elmondta: az illetékes tárcák a célszerűség és tartósság alapján döntik el, milyen formát kap az igazolvány, azaz kártya vagy hagyományos okmány jellegű lesz-e. A főtitkár szerint a kérdés azért fontos, mert ezekbe a biztonsági okmányokba -- amelyeket kizárólag a Belügyminisztérium állít ki -- vállalatok, intézmények is tehetnek bejegyzéseket.
A Belügyminisztérium úgy tájékoztatott: az ezzel is foglalkozó rendelet néhány héten belül megszületik. Lapunk úgy értesült, a határon túli magyar szervezetek a Máért októberre összehívandó tanácskozásán kapnak tájékoztatást a státustörvény végrehajtásáról szóló rendeletről. Ez a jogszabály tartalmazza többek között azt is, ki hol veheti majd át az igazolványt. Maga a folyamat akár tíz évig is eltarthat. Az előzetes becslések szerint a környező országokban élő 3-3,5 millió magyar közül várhatóan 2,2-2,6 millióan folyamodnak ilyen dokumentumért. Az igénylések elbírálására a határon túli szervezetek összesen 25 irodát nyithatnának, amit a Külügyminisztérium 555 millió forinttal támogatna. A tárca korábbi hatástanulmánya szerint egy iroda napi ötven, évente tízezer ügyfelet fogadhatna, így a 25 hivatal 250 ezres évi kapacitással működne. A Külügyminisztérium azzal számol, hogy az igazolványért folyamodók 30-35 százaléka, mintegy 750 ezer fő venné ténylegesen igénybe venné a kedvezményeket. A státustörvény végrehajtása egyébként mintegy nyolcmilliárd forinttal terheli meg Magyarország 2001--2002-es költségvetését.
Erdély felkészült a jogszabály végrehajtására. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke lapunknak elmondta: bár Romániában a jövő tavasszal lesz a népszámlálás, az RMDSZ saját erőből számítógépes nyilvántartást készített az erdélyi magyarokról. Erdélyben várhatóan a törvény szerint létrehozandó ajánló szervezet tagjai lesznek az egyházak és civil szervezetek is.
Hasonló lesz az alánló szervezet összetétele Kárpátalján. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke elmondta: Kárpátalján utoljára 1989-ben volt népszámlálás. E szerint 156 ezer magyar él a térségben. Az alelnök számítása szerint 100 ezer fölött lesz az igazolványért folyamodók száma.
Szlovákiában öt országos szervezettségű magyar szervezet alkotja majd az ajánló apparátust. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) ügyvezetője arról számolt be, készen állnak a kapcsolódó feladatok végrehajtására. Számítása szerint -- Szlovákiában 1991-ben 567 ezer fő vallotta magát magyarnak, 608 ezer magyar anyanyelvűnek -- a szlovákiai magyarok 60-70 százaléka készül az igazolvány kiváltására.