Finanszírozó kerestetik

Esetlegesen alakult az elmúlt évtizedek során a külképviseletek ingatlanhálózatának sorsa; véletlenszerűen dőlt el, hogy mely nagykövetségi épületeket bérli, illetve tulajdonolja a magyar állam. Időközben ráadásul számos országgal jelentősen megváltozott Magyarország kapcsolata. Mindezek miatt vált indokolttá, hogy a külképviseleti ingatlanok reprezentatív jellegéről, műszaki állapotáról, gazdaságosságáról felmérést készítsen a tárca -- nyilatkozta lapunknak Zupkó Gábor, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára. A vizsgálat még nem zárult le, de az már most tudható, hogy például a pozsonyi hivatalnak sem a mérete, sem a városszerkezeti elhelyezése nem megfelelő. Hasonló a helyzet a madridi képviselettel is: ott nemcsak a környező negyed funkciója változott meg, de a két ország közötti reláció is.
A most külképviseletként szolgáló társasházat ugyanis még akkor vette meg a magyar állam, amikor Spanyolország nem volt uniós tagország, Magyarország külpolitikája pedig keleti orientációjú volt -- mondta a helyettes államtitkár. Az említett két ingatlan helyett nagy valószínűséggel újat kell majd venni. A vizsgálat befejeztével várhatóan még az idén a kormány elé kerül az az átfogó ágazati program, amely számba veszi, hogy konkrétan mely külképviseleti ingatlanokat célszerű felújítani, értékesíteni, illetve elcserélni.
Több finanszírozási elvet tart szem előtt a KüM ingatlangazdálkodási koncepciójának megvalósítására. A bérleménycseréknél törekedni akar arra, hogy az új ingatlan bérleti díja csak tételesen indokolt esetben és mértékben haladja meg a korábbi bérleti díját. Az ingatlanbérlet, illetve -tulajdonlás előnyeit és hátrányait egyaránt számba véve azokon az állomáshelyeken javasolják a tulajdonszerzést, ahol Magyarország diplomáciai jelenléte egyidejűleg tervezhető hosszú távra -- ilyenek például a nagyhatalmak, az uniós tagországok és a szomszédos államok --, és a bérleti díj megtakarításával a "befektetés" legfeljebb 20 év alatt megtérül. Ahol az éves díj meghaladja az ingatlan potenciális vételárának 5 százalékát, ott megfontolandó a tulajdonszerzés -- vélekedett a helyettes államtitkár. A tulajdonszerzést -- az egyik variáció szerint -- úgy bonyolítanák le, hogy közbeszerzési eljárás keretében kiválasztanának egy pénzintézetet vagy ingatlanfinanszírozót. A finanszírozó az adott állomáshelyen vállalná a megfelelő követségi épület, illetve rezidencia részletre történő értékesítését a KüM részére azzal a feltétellel, hogy a fizetési részletek nem haladják meg a jelenlegi bérleti díjat. A finanszírozó közbeiktatása azért szükséges, mert a KüM hitelt nem vehet fel, de részletre vásárolhat ingatlant -- magyarázta Zupkó Gábor. Egy másik variáció szerint a programot a költségvetés finanszírozná, mivel az összességében alacsonyabb, megtérülő költséget jelentene az államháztartásnak.
Ami a felújításokat illeti, azok ütemezése a KüM költségvetési lehetőségeihez igazodna. A valós, megalapozott igények teljesítéséhez az évi 700-800 millió forintos keret helyett azonban a tárca álláspontja szerint legalább 1,3-1,5 milliárd forintra lenne szükség 2003-tól.