Elosztói szerepben a Nemzeti Sportszövetség

Elméletileg már az idei támogatás felét is az NS-nek kellett volna szétosztania, ám miután a sporttörvény januárban lépett életbe -- e törvény rendelkezett az NS létrehozásáról --, csupán május 26-án alakult meg az olimpiai és nem olimpiai sportágak szakszövetségeit tömörítő szervezet.
Az NS paritásos alapon veszi föl tagjai közé a szövetségeket, azaz ugyanannyi olimpiai és nem olimpiai sportágat reprezentál. Az NS működteti a hazai versenyrendszert az olimpiai játékok között; az Ifjúsági és Sportminisztériummal egyeztetve állítja össze a versenynaptárat; kiadja a versenyzői engedélyeket, valamint működteti a sport állandó választott bíróságát, amelynek helyet is biztosít.
Jelenleg 30-30 szakszövetség tartozik védőernyője alá, azonkívül a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége. Alapfeltételül az NS -- törvényi felhatalmazása alapján -- ellenőrizheti a szövetségek gazdasági működését. Amennyiben nem átláthatóak a viszonyok, a szövetségeknek fél évük van arra, hogy rendezzenek minden vitás kérdést, egyébként elesnek az állami támogatástól.
Az idei 400 millió forintos bázisból a szövetségek részesültek. Ezenfelül további 160 millió áll a szövetségek rendelkezésére, ezt az összeget azonban -- várhatóan -- nem kaphatja meg egyik sportág sem. Elbert Gábor, az NS főtitkára lapunknak elmondta: 30 millió forintba került a szövetség létrehozása, további 20 milliót jelent a működtetése. A fennmaradó 110 millió forint sorsáról a parlament még az idén dönt (zárszámadási törvény), ezt az összeget viszont az NS informatikai rendszerének és szolgáltatói hátterének kiépítésére fordítja.