Mit ér a zenekar, ha nemzeti

A mostani évad bérletsorozatában jövő szerdán ad másodjára koncertet a Zeneakadémián Héja Domonkos és együttese, a Danubia Ifjúsági Szimfonikus Zenekar, november 2-án és 3-án pedig új, három részből álló sorozatot indítanak próbahelyükön, a felújított Fáklya klubban. A Zeneakadémián 1996 óta tartanak bérletsorozatot, amely a saját rendezvényük, így a terembérletért félmillió forintot kell fizetniük, amit a hazánkban szokásos, alacsony belépőárak mellett a jegybevétel éppen csak fedez.
Ezért is jelent korszakváltást a zenekar életében, hogy elnyerték a kulturális tárcától a "nemzeti ifjúsági zenekar" címet, amivel három esztendőn át évi 45 millió forint jár. Az együttes ugyanis fenntartó nélkül működik azóta, hogy Héja Domonkos 1993-ban létrehozta a Danubiát. Tegyük hozzá: a 45 millió forint messze elmarad attól, amennyi más hivatásos zenekarok éves költségvetése, hiszen a vidéki önkormányzati együtteseknél ez az összeg 150-200 millió forint, a Budapesti Fesztiválzenekar egy évben mintegy 300 millióból, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar körülbelül ez utóbbinak a háromszorosából gazdálkodik.
A Danubia tavaly mindössze 20 millió forintból működött, s ebből 15 milliót a zenekart három éve támogató Pannon GSM adott. Nem csoda, hogy Héja Domonkos ilyen körülmények között nem vett fel fizetést. Amint mondja: noha a 45 millió forint hatalmas segítség a korábbi helyzetükhöz képest, a jövőben sem vesz ki pénzt a zenekar büdzséjéből. Szerencsére hívják más együttesekhez vezényelni, fellépnek külföldön, így aztán jól megvan szabadúszóként, állítja a 26 éves karmester.
Mivel a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma működésre adta a 45 millió forintot, növelhették a létszámot: míg korábban 36 zenész dolgozott a Danubiánál (ők természetesen kaptak fizetést, ha nem is magasat), most 49 muzsikusuk van. A zenekar tagjai valamivel több pénzt visznek haza, bár megélni ebből se tudnak -- fűzi hozzá Héja Domonkos, a Magyar Televízió 1998-as nemzetközi karmesterversenyének nyertese és közönségdíjasa.
A kulturális tárca egyszeri 15 millió forintos összeget is juttatott nekik hangszervásárlásra. Ennek köszönhetően van már saját hárfájuk és nagydobjuk, de 15 millióból komolyabb vásárlásokra aligha futja. Egy cseleszta például 6,5 millió forintba kerül, egy nagydob 700-800 ezer, egyetlen dobverő hozzá 22 ezer. Olyan hangszereket vásárolnak, amelyeket korábban bérelniük kellett. A nyáron például, amikor Ludwigsburgban adtak koncertet, béreltek két hárfát és egy gongot nyolc napra, körülbelül 350 ezer forintért. Az utaztatáshoz szükséges hangszerládákért 157 ezret kellett kifizetniük. Mivel ilyen kis költségvetésből élő együttesnél ez utóbbi is gondot jelent, most vesznek hangszerládákat. Mint Héja Domonkos elárulta: ezekből egyetlen garnitúra 2,5 millióba kerül. Egyébként mostanában próbálnak ki egy eladásra kínált, öthúros bőgőt, amelynek ára 2,5 millió forint, egy másiké 1,6 millió.
A zenekar, amely hamarosan Lyonba utazik, többször koncertezett külföldön, fellépett az európai ifjúsági zenekarok berlini nemzetközi fesztiválján. A külföldi sikerekhez és ahhoz képest, hogy itthon már 1996 óta van saját bérletsorozatuk a Zeneakadémián, furcsa, hogy néhányan még mindig zavarba jönnek a Danubia Ifjúsági Szimfonikus Zenekar név hallatán. Mert bár szinte minden koncertjük teltházas, akadnak még, akik azt hiszik, hogy egy iskolai zenekar koncertjére ajánlanak nekik jegyet. A Danubiánál a marketingre, a reklámra ugyanis eddig egyáltalán nem tudtak költeni, hiszen a minimális működési feltételeket is alig tudták előteremteni.
Ezért a karmester-zenekarvezető szeretné erősíteni a zenekarról formálódó képet. Nem óriásplakátokra gondol (mint amilyeneken elsőként a MÁV népszerűsítette szimfonikus zenekarát), hiszen óriásplakátból egyetlen darabot se lennének képesek kifizetni. De arra óriási szükség volna, hogy utcai hirdetőtáblákon látható legyen a bérletsorozat programja. Az internetre sem volt eddig pénzük, de mert Héja Domonkos ezt is fontosnak tartja, a most megnövekedett költségvetésből hamarosan el tudják indítani a saját honlapjukat.