Napirenden a sztrádaépítés
Lotz Károly az Európa Parlament közlekedési bizottságának határozatából idézett. Eszerint nyomatékkal felhívják a magyar kormányt, hogy nyissa meg a közúti infrastruktúra projektjeit a nyilvános tendereztetési eljárások előtt, és hozzon hathatós intékedéseket a közlekedésben a csalások felszámolására, különös tekintettel a nemzetközi közúti szállításra. Az infrastruktúra-projektek EU-támogatásának folytatása csak ezen feltételek teljesítése esetén garantálható. Elmondta, ez a határozat az Európa Parlament végső jelentésébe nem került be, mert a beszámolóért felelős külügyi bizottság úgy értékelte, ezt talán nem célszerű most "udvariassági szempontból".
Az előző kormány közlekedési minisztere szerint Magyarország autópálya-építésre és bármely projektre mindaddig, amíg nem nyilvánosan tendereztet, nem nyitja meg az utat a verseny előtt és nem alkalmazza a közbeszerzés szabályait, nem kaphat támogatást. Csak az a fejlesztés számíthat támogatásra, ahol világos, áttekinthető a helyzet, és ebben az esetben az Erópai Unió adhat ISPA-támogatást.
Lotz Károly emlékeztetett arra, hogy az Európai Unióban ma az átláthatóság és a tisztaság a legfontosabb. Szerinte ugyanakkor a magyar kormány ragaszkodik a közbeszerzések megkerüléséhez, miközben sorozatosan kapja a figyelmeztetéseket. Az Európai Unió hivatalos országjelentése például úgy fogalmazott, hogy a közbeszerzések mellőzése a korrupció gyanúját kelti Magyarországon. Az Európai Unió egyik főtisztviselőjét idézve mondta, hogy ezt most még valamelyest elmegy, de amint EU-tagok leszünk, el kell felejteni ezt a gyakorlatot. Utána természetesen az unió szabályait kell alkalmazni.
Manninger Jenő elmondta, hogy az uniós pénzeket, az úgynevezett ISPA-támogatásokat -- amelyeket az ország mérete alapján ítélnek oda -- pontosan ugyanolyan arányban kapta meg Magyarország, mint a többi tagjelölt. Elismerte, hogy nemzetközi előírások vannak a versenyeztetésre. Elmondta, a többi európai uniós forrás esetében -- csatornázásnál, vasútépítésnél, környezetvédelemnél -- le is folytatják az eljárást, az útépítés azonban kivétel. Ezt azzal indokolta, hogy ha majd kapunk erre is EU-s pénzt, akkor a nemzetközi standardoknak megfelelően kell lefolytatni a pályáztatást.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy pontosan annyit kapunk, amennyi az országnak jár. Tehát ha kapnánk útépítésre pénzt, akkor kevesebb jutna vasútépítésre és környezetvédelemre a Magyarországnak járó keretből. Kétségtelen -- mondta --, ha úgy döntenénk, hogy mi inkább útépítésre kérjük az uniós támogatást és nem például vasútépítésre, akkor egészen biztos, hogy a nemzetközi közbeszerzési vagy nemzetközi tendereztetési eljárások szerint kellene lefolytatni ezt az eljárást. Ezt a pénzt azonban most is megkapjuk vasútépítésre és környezetvédelemre, tehát e szempontból az országot egyetlen fillér kár sem éri.
Manninger Jenő egyebek között szólt arról is, hogy uniós tisztségviselők részéről elhangzott, miszerint inkább a vasútépítést támogatnák. Véleménye szerint ez is az egyik oka volt, hogy vasútépítési és környezetvédelmi tendereket adott be Magyarország. Példaként említette az M3-as autópályát, amely esetében sokáig egyáltalán nem is nyilatkoztak arról, hogy azt tudnák-e támogatni. Az államtitkár szerint esetleg majd az M0-s építésének a dotációjáról lehet szó.
Kitért arra is: a jelenlegi helyzetnek az a lényege, hogy a magyar hazai útépítő cégek is megerősödhessenek. Szerinte most sokkal kisebb a korrupció esélye, mint amikor egy vagy két cég döntötte el -- lehet, hogy formálisan közbeszerzési eljárással --, ki végezheti el a munkát. Nyilván a csatlakozással egy időben át kell majd állni az európai standardhoz igazodó nemzetközi pályáztatási eljárásra -- mondta.
