Összehangolódó jogszabályok

Az államháztartásról szóló törvény szerint az államháztartás alrendszereihez tartozó szervezetek kötelesek az árubeszerzési, építési beruházási, illetve szolgáltatásmegrendelési célra juttatott támogatások felhasználását -- ha ennek a közbeszerzési jogszabály szerinti feltételei fennállnak -- a közbeszerzési törvény alkalmazásához kötni. A támogatásról szóló határozatban vagy szerződésben -- ha a kedvezményezett egyéb forrással is rendelkezik -- úgy kell meghatározni a támogatásból megvalósítandó beszerzést, hogy annak becsült értéke elérje a dotáció mértékét, és a felhasználásával kapcsolatos határidőket úgy kell megállapítani, hogy az abból történő beszerzés lefolytatásához a közbeszerzés alapján szükséges idő elegendő legyen.
Az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet értelmében ugyanakkor nem kizárt, hogy a szubvenciót igénylő szervezet a támogatási igény benyújtása után megkezdje a beruházást, fejlesztést. Erre igen gyakran sor kerül, tekintve, hogy a támogatások odaítélésével kapcsolatos döntés meghozatala (és a közbeszerzési eljárás is) hosszabb időt vesz igénybe. Ha a beruházást, fejlesztést megkezdik, a később megítélt dotáció felhasználásakor már nem lehet a közbeszerzésnek megfelelni.
A hatályos törvény alkalmazásának feltétele, hogy annak hatálya alá tartozzon a szervezet. A jogszabály alapján ugyanis csak a már pénzügyi segítségben részesített szervezetek tartoznak a közbeszerzés alanyi hatálya alá (a támogatásból megvalósított beszerzés tekintetében). A törvény még egy további rendelkezése is kapcsolódik e tárgykörhöz: az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményt akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezete biztosított.
A törvénymódosító javaslat arra irányul, hogy jogosult legyen eljárni a közbeszerzés alapján az a szervezet, amely a támogatási igényét már benyújtotta (már az összeg elnyerése előtt), azzal, hogy ebben az esetben a törvény egyes rendelkezéseihez képest speciális szabályokat is megállapít a javaslat.
Az indítvány -- szintén a gyakorlati tapasztalatokra figyelemmel -- módosítja a támogatás fogalmát is. A közbeszerzési törvény alanyi hatálya alá tartoznak azok a szervezetek is, melyek pénzügyi ségítségben részesültek, a szubvencióból megvalósított beszerzés tekintetében adja meg a támogatás definícióját. Ezt a meghatározást két kérdésben módosítja a javaslat.
Egyrészt eltörli a támogatás fogalmából az "adókedvezmény (ár-, díj-, vám-, illetékkedvezmény)" kitételt, mivel ilyen esetekben nem életszerű a közbeszerzés alkalmazásának megkövetelése. Ugyanis ezeket tipikusan nem közbeszerzésre kell fordítani, hanem éppen fordítva: például beruházások megvalósítása után jár adóelőny.
Másrészt a javaslat módosítja a definíciónak a támogatás releváns összegére vonatkozó részét. A hatályos vagylagos kapcsolatot [a (köz)beszerzés értékének ötven százalékát "vagy" az értékhatárt elérő vagy meghaladó összegű támogatás] "és" kapcsolatra változtatja. A hatályos rendelkezés alapján ugyanis egyfelől ha eléri a támogatás összege a közbeszerzési értékhatárt, alkalmazni kell -- az egyéb feltételek megléte esetén -- a közbeszerzést akkor is, ha ez az összeg nem teszi ki annak értéke ötven százalékát, tehát amikor az önerő, a magánforrás nagyobb. Másfelől akkor is a közbeszerzést alkalmazva kell eljárni, ha a támogatás összege ugyan eléri annak értéke ötven százalékát, de -- nagyságát tekintve -- ez nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, azaz amikor a támogatás összege kisebb, mint az értékhatár.