Virágzik a doppingszerek feketepiaca
Egyes becslések alapján évente közel egymilliárd forintos forgalmat bonyolítanak le a magyarországi doppingszer-feketepiac kereskedői. A könnyű haszonnal kecsegtető doppingszer-adásvétel oka az, hogy egyelőre nem megfelelő a törvényi és bütetőjogi szabályozása az ajzószerpiacnak, azaz: az a sportoló, akinél pozitív doppingtesztet mutatnak ki, bizton számíthat pénzbüntetésre és eltiltásra, a doppingszerdílert azonban csak akkor lehet büntetőjogilag felelősségre vonni, ha olyan szereket árul nagy tételben, amelyek egyébként -- az egészségügyi törvényben rögzítettek alapján -- receptkötelesek, illetve: ha a határnál nagy tételben akarnak becsempészni az országba különféle anabolikus (izomnövelő) szteroidokat, fehérjealapú hormonokat. Azonban ez utóbbi esetben is csak csempészésért vagy vámorgazdaságért lehet felelősségre vonni.
A magyar törvényalkotók megpróbálkoztak már úgy módosítani a Btk.-t, hogy börtönbüntetés járna azért, ha valaki doppingszert készít, árul vagy forgalmaz, ám az Alkotmánybíróság visszautalta kidolgozásra a javaslatot, mondván, e módosítás szerint az a sportoló is büntethető lenne, akinél kimutatják a doppingszer használatát, jóllehet ő nem is tudott róla, hogy adagolták neki a "növekedéstablettákat". Bakanek György, az ISM doppingszakértője elismeri -- jóllehet szükség van a Btk. módosítására --, nem a törvényi tiltás fogja elvenni a sportolók "doppingéhségét", azon a magatartásformán kell változtatni, ami az ajzószer használatához vezeti a sportolókat.
A orvos szakértő számítása szerint a legnagyobb doppingszerhasználók nem az élsportolók közül kerülnek ki, a legtöbb izomnövekedést elősegítő szert a szabadidő-sportolók vásárolják: közülük minden másodikuk kipróbált már valamilyen szteroidot. Magyarországon mintegy 2200 fitneszszalon működik, ami közel 200 ezer fős látogató közönséget jelent. Bakanek György szerint a fiatalok sokszor türelmetlenek, és szeretnék, ha minél hamarabb látványosan megnövekedne izomzatuk tömege. Épp ezért hajlandók olyan szereket is szedni, amikről nem is tudják, honnan származnak, milyen mellékhatásai vannak. A magyar doppingszerpiacon legolcsóbbak a román, a bolgár, illetve az orosz termékek, 2000--5000 ezer forintért már hozzá lehet jutni egyhavi adaghoz. Bakanek György szerint e szerek hatása valóban jól mérhető az izomzat alakulásánál, mellékhatásuk azonban sokszor csak húsz év múlva jelentkezik, elváltozásokat okozva a belső szerveknél, kiváltképp a májban. A szerek havi adagjának felső határa 50 ezer forint körül mozog, egy négyadagos injekciókúra ára például 40 ezer forint. Bakanek György szerint a legnagyobb probléma az, hogy a fiatalok nem látják be: a lassúbb izomnövekedés hosszabb ideig megtartható, és az egészségre sem káros. Az izomzat megtartható és fejleszthető a rendszeres tornával, edzéssel.
Az orvos szakértő szerint hihetetlen nagy piaca van az úgynevezett táplálékkiegészítőknek is, melyek sokszor sokkal többe kerülnek, mint a doppingszerek, ám a szervezetre nincsenek káros hatással. Egy sportoló havonta 100 ezer forintot is elkölt különféle táplálékkiegészítőkre -- egy kilogramm izomtömegnövelő ára például 16 ezer forint is lehet, igaz, az egy hónapra elegendő.
