Dinamikusan növekvő ágazat

Az idén körülbelül 500 új kiadvány jelent meg a hagyományos téli könyvvásárra, amely időszakra általában az éves forgalom harmada esik. A hivatalos katalógusban csaknem 250 újdonság található, de a karácsony előtti hetek kínálatát ezenkívül további 250-260 kiadvány gazdagítja. A legolcsóbb kötet, a Hull a pelyhes fehér hó 385 forintért, a legdrágább kiadvány, a bőrkötéses Jogi lexikon 27 440 forintért vásárolható meg.

Egyelőre aligha becsülhető meg, miként alakul az idei esztendő forgalma, de a szakemberek szerint várhatóan tovább növekszik az ágazat. Azok után, hogy a könyvszakma a kilencvenes évek első felében mély válságot élt át, 1997-ben megfordult ezt a folyamat, s egyszerre érezhető volt a föllendülés: a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők (MKKE) adatai szerint abban az esztendőben 24,5 milliárd forint volt az éves forgalom. 1998-ban 29,9 milliárd, 1999-ben 33,5 milliárd, 2000-ben pedig 38,64 milliárd forint, a növekedés tehát 1999-hez képest 15,4 százalékos.

Ezekhez az eredményekhez a korábbi, válságos évek után sok minden hozzájárult, egyebek között az, hogy az akkori kulturális miniszter, Magyar Bálint új pályázatokat indított útjára, s 1996-ban jött létre a szaktárca meg a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. közös, kedvezményes kamatozású hitelprogramja is, amelynek az volt a célja, hogy segítséget nyújtson az égető tőkehiánnyal küszködő hazai kiadóknak és terjesztőknek úgy, hogy a fölvett kamat felét átvállalta a minisztérium. Mindezekkel párhuzamosan az emberek ismét elkezdtek könyveket vásárolni, talán mert az infláció ellenére sok ember számára fontos az olvasás, ráadásul egyre többen dolgoztak akkor már vállalkozóként, s elszámolhatták költségként a kötetek árát.

Érdekes a 2000. évi 38,64 milliárd forintos összforgalom tematika szerinti megoszlása. Az még nem meglepő, hogy 10,77 milliárd forinttal, az összforgalom 27,8 százalékával a közoktatási tan-, nyelvkönyvek adják a piac legnagyobb szeletét, amely nőtt 1999-hez képest, akkor ugyanis ez az arány 25,9 százalék volt.

Alig maradtak le az ismeretterjesztő könyvek, amelyek 10,57 milliárd forinttal az összforgalom 27,4 százalékát tették ki. A harmadik nagy "szeletbe" tartoznak a tudományos művek, szakkönyvek, felsőoktatási kiadványok, lexikonok, szótárak, ezek részesedése az összforgalomból 7,74 milliárd forint, s ez a piac 20,1 százalékát jelenti.

Még mindig büszkék lehetünk arra, hogy a szépirodalmi kategóriába sorolható művek 5,87 milliárd forintos eladása a teljes piac 15,2 százalékát adja, akkor is, ha ezen művek részesedése egy évvel korábban még magasabb, 18,2 százalékos volt. Az ifjúsági és gyerekkönyvek 1,83 milliárd forintos eladása az összforgalom 4,8 százaléka, s ez az arány 1999-hez képest megduplázódott, s ebben óriási szerepet játszanak a Harry Potter-kötetek, melyek hatására a gyerekek elkezdtek más könyveket is olvasni. Növekszik a CD-ROM-ok eladása, hiszen ezek 1,82 milliárd forinttal a teljes piac 4,7 százalékát adták az 1999-es 3,8 százalék után.

Az MKKE adatai szerint az első 10 - saját kiadású könyvből egymilliárd forint feletti forgalmat bonyolító - cég az éves forgalom 43,6 százalékát érte el, tehát a piacvezető 10 könyves műhelytől származik a teljes éves forgalom csaknem fele. Az első 31 pedig a teljes piac 68,6 százalékát jelentette. Míg korábban sokan tartottak attól, hogy a külföldi tulajdonú, tőkeerős kiadók és terjesztők diktálnak majd a hazai piacon, a külföldi tulajdonú cégek részesedése 2000-ben 25,3 százalék volt, s ez az arány ma már stabilnak látszik, hiszen egy évvel korábban is 25,5 százalékot képviseltek.