Civilizációs ártalom, de megelőzhető a refluxbetegség

A reflux a gazdaságilag és társadalmilag fejletebb országok civilizációs betegsége, nagyrészt a helytelen életmód következménye derült ki a közelmúltban tartott tudományos konferencián. A felnőttek széles csoportjai kifejezetten veszélyeztetettek. Ennek az egészségtelen táplálkozás, a zsíros, a csípős ételek fogyasztása, a kelleténél több alkohol, a sok dohányzás az oka. Lényegesen rontja a helyzetet a lefekvés előtti bőséges étkezés. Ezt erősítette meg egy közelmúltban, a Marketing Centrum által a Magyar Gasztroenterológiai Társaság számára végzett felmérés. Az is kiderült, hogy a magyar felnőttek 55 százaléka valamilyen gyakorisággal szenved a betegség tüneteiben, a lakosság 28 százaléka fokozottan veszélyeztetett. Mivel a veszélyeztetettek és betegek elsöprő többsége nem tudja, hogy könnyen megelőzhető és jól kezelhető a baja, ezért döntött úgy a társaság, hogy országos szintű népegészségügyi felvilágosító kampányt indít a refluxbetegség visszaszorítása érdekében.



Milyen betegség a reflux?



Minden ember érez rendszertelenül vagy rendszeresen, ritkán vagy gyakran gyomorégést. Sokszor azonban nem tulajdonítanak jelentőséget annak, pedig a tünetek háttérében akár komoly szövődményekkel járó betegség, a gastroesophagealis reflux (GORB) húzódhat meg. Akkor diagnosztizálható a baj, amikor a gyomornedv savat és emésztő enzimeket tartalmaz. A hosszabb ideig a nyelőcsőben lévő savas gyomornedv károsítja a nyelőcsövet és ez okozza az égő, maró érzést. Egészséges esetben a gyomrot és a nyelőcsövet elválasztó záróizom "lezárja" a gyomrot, és a gyomorsavat nem engedi a nyelőcsőbe. Reflux esetén ez a gyűrűhöz hasonlítható záróizom elégtelenül záródik, így a gyomornedvet a nyelőcsőbe engedi.

Refluxbetegségről akkor beszélünk, amikor a gyomorsav rendszeresen feláramlik a nyelőcsőbe, és ott maró fájdalmat, gyomorégést okoz. Az égő és maró tünetek akár órákig is eltartanak és étkezéseket követően gyakran súlyosbodnak.

A tünetegyüttes viszonylag könnyen felismerhető. Enyhébb esetben életmódváltással, súlyosabb fázisban gyógyszeresen hatásosan kezelhető, ezért ez a gyakori betegség legyőzhető.

A reflux civilizációs betegség, nagy részben a rohanó, az egészséggel nem sokat törődő életmódunk következménye. A felnőtt lakosság széles csoportjai kifejezetten veszélyeztetettnek mondhatók. Idetartoznak az egészségtelenül táplálkozók, a zsíros, a csípős ételeket fogyasztók, az italozók, a sokat dohányzók, illetve azok, akik előszeretettel és bőségesen étkeznek közvetlenül lefekvés előtt. A refluxbetegség tehát egy általános, de nem megváltoztathatatlan állapot. Civilizációs ártalmak összessége, amiért nem kell bűntudatot éreznünk, de tudnunk kell felismerni azt, és tudnunk kell, hogy mit tegyünk ellene.



Felmérés a magyar helyzetről



A refluxbetegség - akárcsak a magas vérnyomás - a gazdaságilag-társadalmilag fejlettebb országok betegsége. Így például Nagy-Britanniában a lakosság 23 százaléka szenved tőle, míg Szenegálban csupán a lakosság egy százalékának vannak ilyen panaszai. A Magyar Gasztroenterológiai Társaság elhatározta, hogy Magyarországon is felméri a refluxbetegség előfordulását. A Marketing Centrum Országos Piackutató Intézet által elvégzett felmérés adatai megfelelnek a nemzetközi tapasztalatoknak és a magyar orvosok becslésének is. Alátámasztotta, hogy a reflux Magyarországon is népbetegség, hiszen az emberek 55 százaléka érintett. A megkérdezett felnőttek 28 százaléka számolt be olyan tünetekről, amelyek alapján fokozottan veszélyeztetettnek vagy refluxbetegnek tekinthető. Náluk a betegség legalább négy tünete együttesen jelentkezik heti rendszerességgel.



A betegséget alig ismerik



A lakosság további 27 százaléka minősül veszélyeztetettnek, náluk gyakran fordulnak elő refluxra utaló tünetek, a tünetek havonta többször is jelentkeznek, 16 százalékuknál pedig a refluxbetegségre utaló tünetek gyakorisága szigorú mércével mérve is alacsony, ők tehát veszélyeztetettnek sem tekinthetők. A lakosságnak csupán a 29 százaléka érzi magát teljesen tünetmentesnek.

A felmérés adatai riasztóak, ám megfelelnek a nemzetközi kutatások eredényeinek. Azonban megdöbbentő a magyarok ismerethiánya, az egészséggel, a táplálkozással kapcsolatos attitűdje. Bár orvosszakmai körökben egyre többet foglalkoznak a refluxszal, a betegek és a veszélyeztetettek alig tudnak róla valamit. Még a fokozottan érintetteknek is csupán 7 százaléka említette, hogy a gyomorégés hátterében reflux állhat. A többség a reflux szót sem hallotta soha. A felmérésben részt vevők nagy része ugyan felsorolta a baj összes tünetét, de nem tudta, hogy egy könnyen diagnosztizálható, jól gyógyítható betegségről van szó.

A tipikus refluxbeteg hetente többször küzd gyomorégéssel. A gyomorégés leggyakrabban éjszaka vagy kora reggel jelentkezik. A mellkasi fájdalom rendszeres előfordulásából adódóan a refluxbetegek gyakran szív- és érrendszeri problémákra gyanakszanak. A betegség kialakulása az érintettek jelentős részénél megelőzhető lenne, ha a problémák jelentkezésének első szakaszában megfelelő ismeretekkel rendelkeznének az életmódbeli kockázatokról. Jelenleg azonban a refluxban szenvedők meghatározó része túl későn fordul orvoshoz, amikor már csak a rendszeres kezelés, rosszabb esetben a műtéti beavatkozás segít.



Veszélyeztetettek a menedzserek



A 30 évnél fiatalabbak között 15 százalék alatti a betegség előfordulási gyakorisága, 30 év fölött azonban megduplázódik a betegség. A 30 évesektől a legidősebb korú emberekig 29 és 34 százalék között találni valószínűsíthető betegeket. A középkorúak és az idősek között nincs jelentős különbség: 30-45 év között 29 százalék, 46-59 év között 32 százalék, 60 év fölött pedig 34 százalék a betegség előfordulása.A vizsgálat az iskolázottságra is kitért. Kiderült, hogy magas az érintettek aránya az alacsony iskolai végzettségűek körében. A nyolc általánost végzettek és a szakmával rendelkezők között 32, illetve 31 százalék ez az arány. Az érettségivel rendelkezők körében 22 százalék, a diplomások között 25 százalék a betegség előfordulása. Ennek egyik lehetséges oka, hogy a különösen veszélyeztetett életformát élő menedzserek ez utóbbi csoportból kerülnek ki.

A reflux Magyarországon belül is civilizációs probléma. Budapesten kutatást végzők az országos átlagnál jelentősen magasabb refluxos arányt regisztráltak (39 százalék). A gazdaságilag fejlett Fejér, Vas, Győr-Moson-Sopron megyékben ez az arány 29, míg az elmaradott Somogy, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben csak 19 százalék.

Településtípusonként vizsgálva is elmondható, hogy a reflux sokkal inkább a városiak problémája, mint a 20 ezer fő alatti településen élőké.

A refluxosok és a veszélyeztetettek 46 százaléka még soha nem fordult szakorvoshoz. Általános, hogy a betegek öngyógyítással kezdik a tünetek leküzdését, és csak jóval ezután fordulnak orvoshoz. Ennek legfőbb oka, hogy a refluxot sokan nem tartják igazi betegségnek, csak kellemetlen tünetek összességének. A gyomorégés házilagos gyógyításának vannak hagyományos módszerei. Legáltalánosabb a keksz, kétszersült fogyasztása. Hasonló mértékben elterjedt a tejivás, a szódabikarbóna-szedés, a kamillatea, valamint a vény nélkül kapható savlekötő gyógyszerek. A férfiak leginkább a szódabikarbónát használják, a nők pedig kekszet, kétszersültet fogyasztanak.



Rendszertelen étkezés, depresszió



A felmérés szerint a megkérdezett refluxbetegek és veszélyeztetettek közel egyötöde gyakran iszik alkoholt, 38 százalékuk dohányzik, ezek többsége legalább egy doboz cigarettát szív naponta.

A válaszadók 65 százaléka soha nem sportol, körükben a túlsúlyosak és elhízottak aránya meghaladja az országos átlagot (33, illetve 20 százalék). Az érintettek kétszer akkora arányban használnak minden nap zsírt a főzéshez, mint az országos átlag. A betegeknek alig 63 százaléka reggelizik. Többnyire rendszertelenül étkeznek, a reggelit gyakran kihagyják. A főétkezés általában estére tolódik el, ám a kései étkezés nagymértékben hozzájárulhat a refluxbetegség kialakulásához. A refluxosok nagyobb valószínűséggel szoronganak, és gyakrabban depressziósak. Ám a stresszt a mindennapi életük szerves részének tekintik.

A kutatás eredménye alátámasztotta a Magyar Gasztroenterológiai Társaság eddigi orvosi tapasztalatait. A reflux visszaszorítását a rizikótényezők csökkentésével kell kezdeni, ehhez pedig társadalmi felvilágosító kampányra van szükség. A Magyar Gasztroenterológiai Társaság ezért országos szintű népegészségügyi felvilágosító kampányt indít. Céljuk, hogy a veszélyeztetettek ismerjék meg mi állhat a tünetek hátterében, és csökkentsék az életmódbeli kockázatokat. A fokozottan veszélyeztetettek és a betegek pedig akkor forduljanak orvoshoz, amikor a betegség öngyógyítással is könynyen és fájdalommentesen legyőzhető. (VG)

MUNKATÁRSUNKÓL

-->