Milliárdos futballarénák épülnek

A 2004-es labdarúgó Eb egyik színhelyén, Lisszabonban 20 milliárd escudóért (25 milliárd forint) építik fel a finálé stadionját, a 2006-os németországi világbajnokság nyitómeccsére kijelölt arénára pedig 280 millió eurót (68,8 milliárd forint) irányoztak elő. Igaz, a mindenféle világjáték-szervezési tervek nélkül a Highburyből új helyre költöző Arsenal arénájára is 100 millió fontot (40,2 milliárd forint) költenek. Budapest - a 2005-ös atlétikai világbajnokság esetleges rendezésétől is függően - 30-50 milliárd forintért építheti fel Közép-Európa legmodernebb arénáját.

A Eb rendezéséhez az infrastrukturális költségvonzatokat is számítva közel félbillió forint értékű beruházás szükséges - jelentették be hivatalosan is a magyar pályázat-előkészítő bizottság (peb) vezetői kedden. Az említett összegből öt év alatt nyolc fedett nézőterű arénát terveznének. A peb vezetői úgy döntöttek: a két fővárosi (Népstadion, Fehér úti) stadion mellett hat vidéki város (Debrecen, Miskolc, Szeged, Székesfehérvár, Győr és Kaposvár) kapja meg a kandidálás lehetőségét (VG, 2002. március 6.).

A már elkezdődött, 21,1 milliárd forintos magyar stadionrekonstrukcióban is érintett pályák közül csak a székesfehérvári és a győri aréna nyeri el végleges, Eb-szintet megütő formáját a felújítási projekt második fázisában, a többi helyszínen teljesen új arénát emelnek. Előzetes számítások szerint csak az arénákra (a Népstadion nélkül) legkevesebb 100-120 milliárd forintot kell költeni. A Népstadion további 30-50 milliárdba kerülhet. Meglepő, hogy a két fővárosi sportlétesítmény közül a kettes számú pálya nem egy a mostani felújítás által is "felturbózott" építmény lesz, hanem a Fehér úti, a Népstadion és Intézményeihez tartozó 10 hektáros sporttelep, ahol jelenleg egy földes és egy füves pálya található, öltözőrendszerét pedig nemrég újították fel. Igaz, a tulajdonos államnak így nem jelent pluszkiadást a terület megszerzése, az utóhasznosítás azonban minden bizonnyal komoly kihívást teremt, még akkor is, ha 20-22 ezresre bontják az eseményt követően a létesítményeket.

Köztudott: a stadionépítés világszerte kockázatos és csak lassan megtérülő vállalkozás. S noha virágkorát éli az új arénák létesítése, számtalanszor már egy-egy nagy világesemény rendezését követően (például a sydneyi Stadium Australiában) eltávolították a lelátók egy részét. Angliában azonban most úgy tudják, hogy a 2004-re több mint 700 millió fontból csúcsformába hozott új Wembley az értékesített jegyek és a szurkolóknak a stadion boltjaiban, bárjaiban való pénzköltése, valamint a meccsvonzatként a Londonban töltött vendégéjszakák után 229 millió font bevételt generál. A sportlétesítmények működtetését ugyanakkor jelentősen befolyásolja csapatának teljesítménye is: amennyiben tartósan rosszul megy a kluboknak, a nézők mellett a befektetők is könnyen hátat fordítanak kedvenceiknek.

A Fehér úti sporttelepnek viszont még élvonalbeli együttese sincs. A Világgazdaság információi szerint azonban csak akkor épülne stadion, amennyiben két fővárosi labdarúgóklub bejelentené használati igényét. Egyéb értesülések pedig azzal magyarázzák a befektetést, hogy a Fehér úti sporttelepen létesítendő 40 ezres, fedett nézőterű sportaréna a magyar állam ötkarikás koncepciójába illeszkedve a 2012-es nyári olimpiai játékok egyik potenciális helyszínét képezné. Értesüléseink szerint 2008-ig 15-20 milliárdos költségráfordítással, 8,5 hektáros területen építenék fel az új arénát. Igaz, amennyiben 2002 decemberében az Európai Labdarúgó-szövetség nem Magyarországnak adja az Eb-rendezés jogát, akkor nem épülne új pálya ide.

A világ legtöbb új stadionja jelenleg a május végén labdarúgó-világbajnokságot rendező Dél-Koreában található, ahol mind a tíz vb-helyszín (40-60 ezer főt befogadó pálya) zöldberuházásként készült el tavaly. Igaz, a rendezőtárs Japán is hét új arénát emelt 2001-ben. Összesen egyébként 188 országban 3635 stadionban drukkolhatnak a focirajongók.

Munkatársunktól