Újra feltalált zöldtrágya

Magyarországon indokolatlanul alacsony szintű a zöldtrágya hasznosítása, a módszer a nyugat-európai országokban jóval nagyobb teret kap, Ausztriában és másutt pedig támogatják is.

Nagy Zoltán, a Lajtamag Kft. marketingmunkatársa - aki egy tanulmányt is írt a témáról - lapunknak elmondta: egyelőre magánszorgalomból tanulmányozta, hogy az elmúlt időszakban hogyan alakult nálunk és a nyugat-európai országokban a zöldtrágyafélék hasznosítása, de úgy látja, a tápanyag-gyarapítás ezen formája Magyarországon indokolatlanul alacsony szinten áll. Megfigyelései szerint a nagyüzemi szakemberek és a magángazdák sem veszik még elég komolyan a zöldtrágyázás lehetőségeit, a talaj termőképességének fokozhatóságát, pedig az ilyen eljárásnak közvetett és közvetlen előnyei léteznek.

Ilyen az, hogy a talajok a betakarítással lekerülő haszonnövények után is fedettek legyenek, feleslegesen ne veszítsenek energiát, megtartsák a kialakult szerkezetüket, és védettek legyenek az eróziótól (a szél, vagy éppen a túlzott csapadék talajrombolásától). Másrészt a leszántásra váró növények gyökérzetük révén több napenergiát juttatnak a talajba, annak mélyebb rétegeibe, mintha a terület üresen állna. Továbbá az sem elhanyagolható, hogy a zöldtrágyának vetett növények is táplálékkal szolgálják ki a talajlakó mikroorganizmusokat.

Zöldtrágyának egyébként számos ismert növényfaj kiválóan alkalmas, ilyen a csillagfürt, a mustár, az olajretek, a méhészek által is kedvelt facélia és a fűfélék. Nyugat-Európában esetenként ösztönzik is a módszert, Ausztriában például hektáronként 1000 schilling támogatáshoz juthat a gazdálkodó, ha zöldtrágyázást alkalmaz.

A szakértő állítja, hogy bár a zöldtrágyázásnak vannak vetélytársai, de az általa szorgalmazott módszert mindegyiknél olcsóbbnak véli.

Fehér István