BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Hazatért az AbioCor-műszíves

Orvosai jóváhagyásával kedden hazatért a hét hónapja műszívvel élő hetvenéves Tom Christerson. Ő a világon a második, akinek a szíve helyén egy szerkezet "ketyeg", de az első, akinek az élete a műtét után visszatérhet a normális kerékvágásba. Eddig hét ember kapott hasonló szerkezetet, az első már meghalt. A műszív azonban csak ideiglenes megoldás - figyelmeztet Bodor Elek, a SOTE professzora -, anyaga ugyanis idővel elfárad, de nagy a fertőzés és a véralvadás kialakulásának veszélye is.

Tom Christerson szíve helyére bő hét hónapja ültették be az AbioCor nevű műszívet az amerikai Louisville-ben lévő Jewish Hospitalban. Előtte már kapott valaki AbioCort, viszont Christerson az első, akinek az állapota megengedi, hogy hazatérjen - jelentette be Linda McGinity Jackson, a kórház szóvivője. A tájékoztatás szerint a műszíves ismét űzheti korábbi elfoglaltságait. Mint közölte, száztíz évig szándékozik élni - idézi a CNN.

Robert Tools, az első beteg, aki AbioCort kapott, öt héttel a műtét után halt meg ugyanezen kórházban, tavaly novemberben, szervi okokból. Eddig heten kaptak ilyen műszívet.

Az AbioCort kifejlesztői az átültetés alternatívájának szánják. Christerson műanyagból és titániumból készült szerkezete eddig bő 37 milliószor dobbant. Széles körű felkészülés előzte meg Christerson hazatértét: kiképezték az ismerősi körét arra az esetre, ha leállna a szíve, ezen felül a Kentucky Utilities Co. felvette Christersont ugyanezen esetre a szívátültetésre várók sürgősségi listájára. Nővéreket és orvosokat oktattak ki, mit tegyenek a műszív zavara esetén. A Christerson család furgonjában kialakították a műszív alternatív energiaellátó egységét. Kidolgoztak egy vésztervet is a gyors kórházba szállításra, ahol már ott van a tartalék AbioCor.

A műszívek csak arra jók, hogy a betegeket addig életben tartsák, amíg megfelelő élő szívhez nem jutnak - hangsúlyozta Bodor Elek, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara Ér- és Szívsebészeti Klinikájának professzora. Nem véletlen, hogy az angol nyelvű szakirodalomban a műszívet bridge-nek (híd) hívják. Emlékeztetett, hogy a műszívet kapott páciensek közül négyen már meghaltak. (A fenti cégen kívül mások is ültettek be műszívet - a szerk.) Óriási veszélyt jelent az anyag fáradása (a mozgó részek nem bírják a szívműködés terheit), a fertőzés, valamint a kialakuló véralvadás. A professzor véleménye szerint a disznószív-átültetés, azaz a xenotranszplantáció lehet a jövő útja. Ilyen irányú kísérleteket is végeztek már külföldön, gondot jelentett azonban, hogy vírust vittek át a betegbe, ezért tovább folynak a vizsgálatok ennek kiküszöbölésére.

Magyarországon az Ér- és Szívsebészeti Klinika az egyetlen intézmény, ahol szívátültetést végeznek. Az első műtétek tíz éve voltak, azóta a transzplantációk száma negyvenötre emelkedett. A páciensek közül harmincan ma is élnek. Jelenleg tizenhatan vannak várólistán. Általában 50-55 éves korig javasolják az orvosok a szívátültetést. Donor az agyhalott, minden szempontból egészséges szívű, 40-45 évesnél fiatalabb ember lehet. A szívtranszplantációt a kincstár fizeti az egészségügyi minisztériumon keresztül. (BHL, HÉ)

Munkatársainktól

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.