Versengés, vagy iszapbirkózás?
A valódi verseny kialakulásának előfeltételeit megteremteni hivatott jogi szabályozás hatálybalépése felett érzett eufória idején természetesen senki nem érezte magát illetékesnek, hogy az elvárásokat reális mederbe terelje, és az előfizetőket - a verseny állítólagos nyerteseit - legalább általános ismeretekkel vértezze fel. A valóságtól ilyen körülmények között kissé elrugaszkodott várakozások eddig nem bizonyultak megalapozottnak. Az események - pontosabban azok elmaradása - a szkeptikusok jóslatait igazolták. Ismét megerősítést nyert, hogy a pesszimizmus nem feltétlenül a fanyalgásra való hajlamban gyökeredzik, hanem akár jól informáltságon is alapulhat. Számos szakember ugyanis már az előjelekből ki vélte olvasni a liberalizáció vártnál lassabb kibontakozását.
Kezdődött mindez a hírközlési törvény születésével, amelynek előkészítése a szokásos lassúsággal haladt, majd hirtelen felgyorsult. Az eredmény elég felemásra sikeredett. A különböző lobbik egymásnak feszülése "meghozta gyümölcsét", és a törvényben fellelhető kompromisszumok nem tükröznek egy átgondolt és következetesen érvényesített koncepciót. A keretként szolgáló törvény meghozása és hatálybalépése közötti fél év alatt kellett volna megalkotni mindazon jogszabályokat, amelyek a részletek kibontásával kövezték volna ki a zökkenőmentes végrehajtáshoz vezető utat. Nem meglepő, hogy ez csak kis részben sikerült.
Hatályban maradtak olyan korábbi jogszabályok, amelyek idejétmúltak és ellentmondásban vannak a piaci liberalizáció elveivel, de már nem maradt energia a kiváltásukra. Csak a legfontosabb kormányrendeletek születtek meg - azok is az utolsó pillanatban és kissé fésületlenül. Aztán a jogalkotók hátradőltek, átengedve a terepet az érintett szolgáltatók kezdődő iszapbirkózásához, amelyhez az újonnan létrehozott Hírközlési Döntőbizottságra (HDB) osztották az irigylésre nem igazán méltó játékvezetői szerepet.
Ahhoz, hogy a különböző szolgáltatók előfizetői bel- és külföldön is elérhessék egymást, össze kell kapcsolni a hálózataikat. Így történt ez a korábban is az ország túlnyomó többségét akkor monopolszolgáltatóként lefedő Matáv és a többi területen működő úgynevezett koncessziós társaságok, illetve a mobiltelefon-szolgáltatók között. Most ennek kell megismétlődnie a távbeszélőpiacra lépő új - alternatívnak nevezett - szolgáltatók és a saját váraikat védők között. Az előfizetők elérhetőségén túlmenően ugyanis csak így biztosítható, hogy a meglévő hálózatok kihasználásával ne kelljen párhuzamos infrastruktúrákat kiépíteni, és az új szolgáltatók fokozatosan terjeszkedve tudják szolgáltatásaikat mind szélesebb körben ajánlani.
Az egészséges verseny feltételei (látszólag ellentmondásos módon) csak az állam nagymértékű piaci beavatkozásával teremthetők meg - legalábbis a piaci szereplők többé-kevésbé azonos súlyának kialakulásáig, ami tekintélyes időt igényel. A hálózatok összekapcsolása és a hívások továbbítása ugyanis csak szabályozott szerződéses alapokon valósulhat meg, az egyenlő elbánás és diszkriminációmentesség alapelvének betartásával.
Az "összekapcsolási akna" azonban már a törvénybe volt építve. A tekintélyes hálózatfejlesztési beruházásaikért cserébe korábban kiváltságokat élvező - jelentős piaci erővel rendelkezőnek minősített - szolgáltatóknak ugyanis úgynevezettt referencia-összekapcsolási ajánlatot kellett készíteniük a többi szolgáltatóval megkötendő összekapcsolási szerződés feltételeinek hatósági jóváhagyása céljából. Az állam - a HDB révén - így tudja ellenőrizni a szerződések új jogszabályoknak való megfelelőségét. Egyetlen apró hiba csúszott az időzítésbe: a tavaly decemberben hatályba lépett törvény csak január végére írta elő a referencia-összekapcsolási ajánlatok HDB részére történő benyújtását. A vonatkozó rendelkezések szerint a jóváhagyás folyamata akár június végéig is elhúzódhat, és a téma komplexitása miatt a rendelkezésre álló időre szükség is lehet a HDB körültekintő döntéséhez.
Sikerült tehát egy féléves bizonytalanságot előidézni, amely nem kis feszültséget okoz a minél korábban piacra lépni szándékozó alternatív szolgáltatók és az előfizetőiket nyilvánvalóan megtartani - sőt lehetőleg egymástól is elcsábítani - kívánó hagyományos szolgáltatók között. Az idő ugyanis ebben az esetben is pénzzé (profittá vagy veszteséggé) konvertálható. A vita tárgya tehát az összekapcsolási szerződések megkötésének időpontja és feltételei. A jelentős piaci erővel rendelkezők nyilván a referencia-összekapcsolási ajánlat jóváhagyására várnak, mivel - állításuk szerint - így tudnak megfelelni törvényi kötelezettségeiknek, és ez teszi lehetővé a társszolgáltatók azonos feltételekkel való kiszolgálását, mintegy legitimitást adva a jogszabályok általuk történő értelmezésének. A startvonalnál várakozók viszont arra hivatkoznak, hogy a törvény azon előírásának kell elsőbbséget adni, miszerint a hagyományos szolgáltatóknak szerződéskötési kötelezettsége van. A HDB már hónapokkal ezelőtt egyértelművé tette, hogy ez utóbbi álláspontot támogatja.
Érthető módon a vita középpontjában a Matáv áll, mint a vezető hazai távbeszélő-szolgáltató. A Matáv már tavaly decemberben új alapokra helyezte a legnagyobb vetélytársával korábban megkötött szerződését, így a Vivendi koncessziós társaságai elsőként ajánlhatják szolgáltatásaikat a Matáv előfizetőinek, és viszont. Utána azonban hosszú szünet következett a szerződéskötések sorában. A Matáv ellenállása miatt januárban két cég is a HDB-hez fordult.
A PanTel végül a határozat meghozatala előtt egyezségre jutott a Matávval. A felek módosították a tavaly júliusban megkötött szerződésüket, így a PanTel immáron normál-távbeszélőszolgáltatóként is használhatja a Matáv hálózatát, amelyet korábban csak internetalapú telefon- (VoIP-) szolgáltatásának elérhetőségéhez vehetett igénybe. A szolgáltatóválasztás közeljövőbeni bevezetésével a két cég lehetővé teheti egymás előfizetői számára, hogy azok a másik szolgáltatót válasszák belföldi távolsági és nemzetközi hívásaik lebonyolításához.
Az eTel - a jelek szerint - nem kívánt az eljáráson kívüli egyezség lehetőségével élni, és megvárta a határozatot, amelyben a HDB el is marasztalta a Matávot. A Matáv a HDB döntése ellen bírósági úton remél jogorvoslatot. A dolognak inkább elvi jelentősége van, hiszen időközben a tárgyalások az alternatív szolgáltatókkal - köztük az eTellel - is megkezdődtek. Bár a Matáv változatlan jogi álláspontja szerint a szerződéskötési kötelezettség csak a referencia-összekapcsolási ajánlat jóváhagyása után lenne számon kérhető rajta, a tárgyalások megkezdésére az adott lehetőséget, hogy időközben a HDB határozatot hozott a Matáv referencia-összekapcsolási ajánlatának első tervezetéről. Ez ugyan elutasító volt, viszont a nyilvánosan hozzáférhető határozatból már elég jól lehet következtetni arra, hogy milyen irányban várható a végkifejlet. Mivel az első tervezetben rögzített feltételrendszer túlnyomó része helytállónak bizonyult, és a HDB által kért korrekciók többségét viszonylag egyszerűen el lehetett végezni, elegendően stabil alap állt rendelkezésre a szerződéskötési tárgyalások megkezdéséhez.
A Matáv az alternatív szolgáltatóknak rendkívül előnyös megoldást ajánlott. A felek a referencia-összekapcsolási ajánlat első tervezete alapján kezdték meg az egyeztetéseket. Figyelembe tudják venni az időközben benyújtott második tervezetben végrehajtott módosításokat is, és így a jóváhagyni remélt végleges konstrukcióban - vagy ahhoz nagyon közeli módon - tudnak szerződni. Nem kell tehát megvárni a - még vélhetően hosszú hetekig tartó - HDB-jóváhagyást, így az alternatív szolgáltatók korábban tudnak a piacra lépni. Ugyanakkor nem kell kockázatot vállalniuk sem, mivel a megkötött szerződést a felek a referencia-összekapcsolási ajánlat jóváhagyása után a szükséges mértékben módosítják majd. Emellett az elszámolásokat visszamenőlegesen korrigálják a HDB által jóváhagyott árakon.
Mindez egyértelmű bizonyítéka a Matáv liberalizáció melletti elkötelezettségének. A cégnek is érdekében áll a piacnyitás felgyorsítása, hogy minél előbb a tényleges versenyre lehessen koncentrálni a játékszabályok kitalálása helyett.
A HDB-nek mindeközben bőven akad munkája. Az erre kötelezett szolgáltatók referencia-összekapcsolási ajánlatainak elbírálása mellett újabb reklamációkkal is foglalkoznia kell. Az alternatív szolgáltatók érdekeik hatékonyabb érvényesítése érdekében szövetségbe tömörültek, és közösen próbálnak fellépni a Matáv ellenében. Leginkább a Matáv összekapcsolási árait kifogásolják, amely - szerintük - nem teszi lehetővé a tényleges verseny kialakulását. De felróják azt is, hogy a Matáv nem tanúsít elegendő rugalmasságot a feltételek tárgyalása során.
Az új összekapcsolási rezsimben két dologhoz minden szereplőnek hozzá kell szoknia. Az élesedő piaci versenyben egyrészt egyre természetesebb lesz, hogy az érintettek a különböző hatóságokhoz, majd akár bírósághoz is fordulnak jogorvoslatért. Ezek a vitás kérdések azonban nem vihetnek érzelmeket a mindennapi együttműködésbe. Minden halad a normális kerékvágásban, mindössze a közösen meg nem oldható problémák kerülnek egy semleges fórum elé. Másrészt viszont ahhoz is hozzá kell szokniuk a partnereknek, hogy a korábbinál nagyobb mélységű szabályozás egyben a szerződéses mozgásteret is korlátozza. Annak érdekében ugyanis, hogy mindenkivel a HDB által szentesített módon lehessen szerződni, csak egészen apró részletkérdésekben lehet testre szabni a megállapodásokat. A jelenlegi helyzetben - ahol még csak részben lettek leverve a karók - a mozgási szabadság még kisebb. Ellenkező esetben parttalanná válhatnának a viták a szerződések egységességének megtartására tett erőfeszítések közepette. Éppen a lényeg, a korai szerződéskötés veszne el. Mivel az átmeneti megállapodás nem jelent végleges elkötelezettséget, értelmetlen volna mozgó célpontra lőni.
A Matáv referencia-összekapcsolási ajánlatának jóváhagyási eljárása során minden bizonnyal lesz még jogértelmezési vita. A Matáv szerint ugyanis kérdésessé vált az összekapcsolási szerződések megkötését szabályozó kormányrendelet bizonyos rendelkezéseinek alkalmazhatósága, azok ellentmondásai miatt. Az árak kérdéséről még korai lenne beszélni, hiszen az egyrészt a szolgáltatási tartalom függvénye, másrészt a kalkulációk ellenőrzése aprólékos munkát igényel. A jogszabályok a HDB kompetenciájába tartozó jóváhagyás menetét egyértelműen meghatározzák, ezért a Matáv szerint nincs arra mód, hogy a referencia-összekapcsolási ajánlat végső formába öntésébe a versenytársak is bekapcsolódjanak.
Kovács Attila, a Matáv Rt. összekapcsolási igazgatóhelyettese
