Harmincöt év felett kezdődik az öregedés
A túlsúly és a magas koleszterinszint a szív- és érrendszeri megbetegedések egyik legjelentősebb rizikófaktora, ennek kivédésére javasolják a szakorvosok a hosszú távú, 1200-1500 kilokalóriát tartalmazó étrendet. Nem kell hozzá vegetáriánusnak lenni, ám ügyelni kell arra, milyen húsfélét fogyasztunk. A kevés olajjal készített vagy párolt baromfihús 10 dekánként csupán 110-160 kilokalóriát és 6-8 gramm zsírt tartalmaz.
A nyolc éve alakult Táplálkozási Fórum szakemberei - köztük elméleti szakemberek, élelmiszer-kutatók, orvosok - évről évre konferenciákat tartanak a helyes táplálkozás meghonosodása, a kövérség megelőzése érdekében. Megfontolandó tanácsuk, hogy ne etessük túl a gyermekeinket. Szomorú tény ugyanis, hogy a kövér gyerekeknél az elhízás csupán 1 százalékban hormonális eredetű, és a tíz évnél idősebb kövér gyerekek 80 százaléka felnőttkorban is túlsúlyos marad (Az elhízás csapdái című kiadvány).
Szakemberek azt is kimutatták, hogy az átlagéletkor fejlett országokbeli növekedése miatt egyre nagyobb gondot okoznak a krónikussá váló szív- és érrendszeri betegségek. Ez az egyének mellett az országok társadalombiztosítóinak, egészségügyi intézményeinek is gondja. S mivel e betegségek kialakulásában jelentős kockázata van az étkezésnek, a testsúlynak, világkampány folyik a helyes táplálkozás meghonosítására.
Bár az öregedési folyamat előrehaladása, az életfunkciók változása, a biológiai életkor egyénenként változó, bármilyen furcsán hangzik is, az öregedés folyamata 35-40 éves korban megindul. Ettől a kortól kezdve fokozottan csökken a szervezet anyagcseréje, romlik a tápanyagok hasznosulása, rosszabb lesz az emésztés és a felszívódás hatásfoka. Ehhez a változáshoz a táplálkozásnak is igazodni kell. Ha a fizikai aktivitás csökkenésével együtt nem mérsékeljük az energiabevitelt, észre sem vesszük, s elhízunk, megterheljük a szívet. A hiányos, egyoldalú táplálkozás pedig gyengíti az immunrendszert, ami számtalan megbetegedéshez vezethet.
A megfelelő aminosav-ellátás érdekében kombinálni kell a növényi és állati eredetű élelmiszerek fogyasztását. A komplex szénhidrátok mennyiségének növelésével ajánlott a zsírbevitelt az öszszes energia 30 százaléka alá vinni. Ennél kisebb arány azért nem indokolt, mert a zsír nélkülözhetetlen a zsírban oldódó vitaminok felszívódásához, illetve a telítetlen zsírsavak révén a vér koleszterinszintjének szabályozásához.
A telített zsírsavakban dús táplálkozás egészségtelen, ezért le kellene szokni a zsírban sült húsokról, a sertészsír helyett olajat kellene használni, s kerülni kellene a rántással besűrített főzelékeket. Egy francia tudományos vizsgálat szerint - erről is Az elhízás csapdái című kiadványban olvashatunk - a szenvedélyes leveskedvelők lényegesen karcsúbbak, mint a levest nem fogyasztók. Az sem közömbös, hogy a vérkoleszterinszintjük is közelebb áll a normál értékhez (a Magyar Arteriosclerosis Társaság szerint ez 5,2 mmol/l ), mint a töményebb ételeket kedvelőké.
A kedvezőbb testsúly annak lehet a következménye, hogy a levesek általában kevesebb kalóriát tartalmaznak. Ám akik nem szeretik a leveseket, a nehezebb ételekkel lényegesen több kalóriával terhelik meg a szervezetüket. A megfigyelés egyébként a férfiakra és a nőkre egyaránt vonatkozik. A normális testtömegindex (BMI) értéke 20-25 között van. (A BMI = testsúly [kg] / testmagasság négyzete [m2]). Az ajánlott átlagos napi fogyasztás az átlagos munkát végző férfiaknak 2100, a nőknek 1800 kilokalória.
Az elhízás kezelésére általában kétféle diétát ajánlanak. Az egyik csökkentett zsiradék-, de kötetlen szénhidráttartalmú. Szakemberek kimutatták, hogy ha a táplálék zsírenergia-tartalmát 10 százalékra csökkentik, az átlagos napi testtömegcsökkenés 16 gramm, ami havonta közel fél kilogramm. A másik változatban általában az energiabevitelt kell mérsékelni. A férfiaknál 1500, a nőknél 1200 kcal energiatartalmú étrendet ajánlanak. Ebben a zsírok, a cukorfélék csökkentése a lényeg, a nagy víztartalmú és rostos ételek preferálása ajánlott.
