Ma autistanap az Urániában

Ma az autisták napját rendezik meg az Uránia Nemzeti Filmszínházban, ahol részletek láthatók a Nappali álmodozók című filmből, de lesz kerekasztal-beszélgetés és az Autisták Érdekvédelmi Egyesülete által szervezett szülői tanácsadás is.

A mai program nem meglepő, sőt: a mozit üzemeltető Nemzeti Filmszínház Kht. igazgatója, Cselényi László szerint sikeres volt a nyáron megrendezett ötnapos "reklámfogás", amelynek alkalmával a nagyterem színpadán korcsolyapályát építettek.

A különleges műanyag szőnyegen délelőttönként a Veronik-csoport adta elő az Aladdin című jégrevüt.

A mozi még ebben az évben sok hasonló programot szervez. Hamarosan itt nyitják meg a bajor filmszemlét, majd lesz ökumenikus szemle, az Urániában tartják a Titanic Fesztivált, s mindeközben a hazai filmstúdiók munkáiból válogatnak. A vezető hozzátette, hogy az Európai Unió környezetvédelmi bizottsága a madridi helyszín helyett az Urániában ülésezik majd.

Eddig több mint 70 ezer néző váltott jegyet a felújított Uránia Nemzeti Filmszínházba, ahol április 1-je óta 92 magyar, 24 európai és 28 amerikai filmet vetítettek. Cselényi László lapunknak elmondta: több mint tíz díszelőadást tartottak, és még az idén további 15 alkotást szeretnének bemutatni. Cselényi László hozzátette: a legnagyobb érdeklődés itt a magyar filmeket övezte, Bereményi Géza Hídember című produkciójára például csak ebben a moziban mintegy 50 ezren voltak kíváncsiak.

A velencei gótika és a mór építészet jegyeit magán viselő, Schmahl Henrik által tervezett Urániát - amely 1999. május 31-én zárt be - 1,4 milliárd forintból újították fel. Az összehasonlítás kedvéért: a filmszakmai kerekasztal által készített mozgóképtörvény tervezetében szerepel, hogy ki kell építeni egy országos artmozihálózatot, amely ma égetően hiányzik, ennek létrehozá-sa a tervezet szerint az egész országban 750 millió forintba kerülne.

Az Uránia rekonstrukciós terveit a Mányi építészeti stúdió készítette, a műemléki felújítás kivitelezését a közbeszerzési pályázat győztese, az Architekton Rt. végezte. Az átadás sokáig csúszott, majd 2002. április 1-jén itt mutatták be a Bánk bánt. A mozi megnyitója után négy hónappal lángra kapott a színpad feletti függöny, mert túl közel állt hozzá a lámpa, s többször beázott az épület. Cselényi László szerint azonban mára kijavították a műszaki hibákat.

A 460 ülőhelyes nagyteremmel és a két, egyenként 60 nézőt befogadó kisteremmel működő mozi kihasználtsága 28 százalékos, s ez az igazgató szerint megegyezik a Corvin Budapest Filmpalotáéval. Megkérdeztük a Filmforgalmazók Egyesülete titkárát az utóbbi mozi adatairól, s Feldmájer Sándor elmondta: 2001-ben a Corvin Budapest Filmpalota az egy előadásra eső legtöbb nézővel vezető volt hazánkban, sőt: szerte a világon a legjobbak között található.

Az Uránia üzemeltetéséhez a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma évi százmillió forintos támogatást nyújt. (Megint csak az összehasonlítás kedvéért: a Toldi mozi az idén 1,7 millió, a Bem mozi egymillió, az Örökmozgó 800 ezer forintos támogatást nyert pályázat útján a Magyar Mozgókép Közalapítványtól működési támogatásra.) Az Uránia a százmilliós támogatásból fedezi - egyebek között - a havonta több mint egymillió forintos villanyszámlát és a félmilliós gázszámlát. Nem a támogatásból, hanem a jegybevételből fizeti a kht. a náluk vetített filmek kölcsönzési díját, amely szintén tetemes összeg.

A művészfilmek forgalmazására szakosodott Budapest Film által vetített alkotások közül eddig 15-öt játszott a mozi, ám a forgalmazó sok esetben nem tudott kópiát adni egy-egy filmből, a kópiák ugyanis olykor arra sem elegendők, hogy a Budapest Film a saját arthálózatában vetítse a mozidarabokat (mivel kevesebb nézőt vonzó, tehát kisebb bevételt hozó művészfilmekről van szó, még több kópia készítésére nem jut pénz). Cselényi László ezért saját filmbeszerzést tervez, amelyhez már megvannak az engedélyek. (EE-TA)