Továbbra is bővelkedik a fordulatokban a magyar légierő modernizációjának közel egy évtizedes története. A tét nagyságát jelzi, hogy a tervezett beszerzés értéke meghaladja a 100 milliárd forintot, amihez ennél is nagyobb értékű ellentételezés párosul. Ráadásul nemcsak a hazai szempontokat kell figyelembe venni, de azt is, hogy Magyarország a NATO tagjaként bizonyos szövetségi elvárásokat is kénytelen figyelembe venni hadereje korszerűsítése során.

Kemény lobbicsaták után az előző kabinet tavaly szeptemberben a svéd Gripen vadászgépek mellett tette le a voksát, s írt alá 2001 decemberében szerződést - 108 milliárd forint értékben - 14 svéd harci repülőgép tízéves bérbevételéről, amelyek 2004 végétől érkeznének meg Magyarországra. Az idén tavasszal bekövetkezett kormányváltást követően a Honvédelmi Minisztérium (HM) új vezetése némi hezitálást követően megerősítette: nem kívánja a már hatályos szerződést felmondani, ám bizonyos módosításokat szívesen kieszközölne a megállapodásban. A tárca azt szeretné elérni, hogy az eredeti megállapodásban szereplő vadászgépeknél modernebb és pluszképességekkel felszerelt harci repülők érkezzenek Magyarországra.

A HM két kérdéskörben állt elő új igényekkel. Egyrészt olyan vadászgépeket látna szívesen, amelyek éjszaka is bevethető, lézerirányítású levegő-föld fegyverekkel is fel vannak szerelve, s amelyeket a levegőben is utántölthetnek üzemanyaggal. A tárca szakértői kedvezőtlennek értékelték, hogy harci alkalmazásnál a légi utántölthetőség hiányában a rakéták és más fegyverek egy részét a földön hagyva, azok helyére nagyméretű, a repülési feladat közben ledobandó póttartályokat kell függeszteni. Ezzel a megoldással jelentősen csökken a repülőgépek harci képessége a bevetések során. A HM szakértői szerint a légi utántöltést a gyakorlatban a NATO-ban lévő közös légi tankerflotta igénybevételével lehet majd megoldani. Szerintük az sem jelent technikai akadályt, hogy várhatóan a Magyarország által bérbe vett gépek lesznek az első Gripenek, amelyek a katonai szövetség légiflottájában szolgálnak. Elképzeléseivel a tárca éles bírálatot váltott ki a parlamenti ellenzék részéről, amely felesleges luxusberuházásnak minősítette a pluszképességekre vonatkozó igényt. Ezzel szemben a HM-esek azzal indokolják a módosítást, hogy annak hiányában a gépek a magyar légtér védelmi feladatainak csak egy részét tudnák ellátni, emellett az akár az ország biztonsága érdekében folytatandó NATO-műveletekben való részvételre is csak korlátozottan lennének alkalmasak. A honvédelmi tárca annak kapcsán is módosítást szeretne, hogy a tavaly aláírt szerződés szerint a magyar félnek - a már kifizetett kilencmilliárd forintot követően - 2003-ban mintegy 28 milliárd forintot kellene törlesztenie a bérleti díjból a svéd félnek. Ezt a HM tízmilliárd forintra kívánja csökkenteni, amire a tárca szerint a tavaly decemberi szerződés lehetőséget biztosít, s tájékoztatásuk alapján a svéd partner hajlandó figyelembe venni a törlesztés átütemezésére vonatkozó magyar kérést.

A nyáron lefolytatott előkészületeket követően a tárca képviseletében Hollósi Nándor miniszteri főtanácsadó és Balogh Imre, a Magyar Honvédség légierejének parancsnoka szeptember elején Stockholmban a svéd és a magyar honvédelmi tárca képviselőiből álló közös irányítóbizottság aktuális ülésén vetette fel a HM változtatási szándékát. A svéd fél kedvező válaszát követően a hivatalos tárgyalások október 7-8-án kezdődtek meg a két védelmi tárca képviselői között. A HM tájékoztatása szerint a svéd fél jelenleg több ajánlatcsomag kidolgozásán munkálkodik, amelyeket várhatóan november végén terjeszt a magyar megrendelő elé. Ekkor derülhet ki, hogy pontosan mennyivel kerülhet többe a pluszképességekkel felszerelt vadászgépek bérbevétele, márpedig a tárgyalások kulcskérdését várhatóan nem a technikai részletek, hanem a bérleti díj végleges megállapítása jelenti. Az ár kapcsán különféle becslések hangzottak el, amelyek kapcsán Juhász Ferenc honvédelmi miniszter többször is kijelentette: arra számít, hogy a végleges összeg nem haladja meg 10-15 százalékkal nagyobb mértékben az eredeti 108 milliárd forintot, de a svédek egyelőre nem fűztek kommentárt az elhangzott számokhoz. A törlesztés átütemezése kapcsán a mozgásteret szűkítheti, hogy a végleges szerződés aláírásának időpontjára várhatóan már kész költségvetés lesz 2003-ra, amelyen belül utólag nehéz átcsoportosításokat kieszközölni. Ennek ellenére mindkét oldalnak komoly érdeke fűződik a megegyezéshez. A svédek számára fontos lehet a sikeres együttműködés első NATO-n belüli megrendelőjükkel. Bár a gyártók a NATO-tagállamok közül Cseh- és Lengyelországgal is előrehaladott tárgyalásokat folytatnak, a szövetségen belül eddig csak Magyarország rendelt a Gripenekből. Ezzel szemben a magyar fél amiatt kényszerülhet rugalmasságra, hogy kudarc esetén marad a HM által kedvezőtlenebbnek ítélt, tavaly decemberben aláírt, jelenleg is hatályos szerződés, amelynek felmondását nagy valószínűséggel ekkor sem kockáztatnák meg. Mindenesetre a honvédelmi miniszter bizakodó, s még az év vége előtt tető alá kívánja hozni a szerződésmódosítást. Nem zárta ki ennek lehetőségét a svéd fél sem.

Az eddig napvilágot látott információk szerint valószínűsíthető, hogy a modernebb Gripenek az eredeti szerződésben szereplő 2004 vége, 2005 első fele helyett valamivel később, 2005 végén vagy 2006-ban érkezhetnek meg Magyarországra. A vadászgépek fegyverzetét várhatóan ezt követően, több részletben szereznék be az Egyesült Államoktól. Az ezt célzó tárgyalások a jövő év tavaszán kezdődhetnek meg.

A Gripen vadászgépek bérletéről szóló szerződés módosítása alapvetően nem befolyásolja az ehhez fűződő ellentételezés menetét, de értéke szintén módosulhat, mivel azt tavaly decemberben az árhoz viszonyítva határozták meg. A magyar fél kisebb tartalmi változtatásokat is kezdeményezett az offset keretében megvalósítható befektetési és exportlehetőségek körének kibővítése érdekében is. Az ellentételezést nagy értékű hadiipari beszerzések kapcsán a nemzetközi gyakorlatban régóta alkalmazzák. Így a legnagyobb hadiipari szállítók jelenleg világszerte mintegy 170 milliárd dollár értékű ellentételezést folytatnak. A konstrukció lényege, hogy az eladó felkínált termékei mellett bizonyos gazdasági előnyöket - beruházásokat, beszállítási lehetőséget - is biztosít a vásárló félnek. Ennek előnyei közé tartozik, hogy a vevő számára csökkenti a beszerzés miatt az országra nehezedő pénzügyi nyomást, s az újabb üzleti lehetőségek feltételeinek megteremtésével egyben elősegíthető egyes gazdasági ágazatok fejlesztése is. A haditechnikai eszközök beszerzéséről szóló 1999-es kormányrendelet értelmében az egymilliárd forint feletti értékű haditechnikai importbeszerzések esetén minden alkalommal ellentételezési megállapodást kell kötni. Az offset összértékének el kell érnie a vásárlás összértékét, s ezen belül a befektetések aránya nem lehet alacsonyabb 30 százaléknál.

A Gripenek bérleti szerződésével együtt aláírt offset megállapodás értelmében a svéd fél tavaly a bérleti díj értékének 110 százalékát elérő ellentételezést vállalt. Ennek 32 százaléka Magyarországon végrehajtandó beruházás formájában valósulhat meg, míg a fennmaradó hányadot a Svédországba irányuló magyar export növekményeként vagy közvetlen beszállítással lehet teljesíteni. Az egyezség szerint az ellentételezést kilenc év alatt hajtják végre, s ezen belül a kötelezettségek 50 százalékát 5,5 éven belül kell teljesíteni. A felek várhatóan évente két alkalommal tekintik át, hogy az aktuális időszakban milyen ügyletek történtek, s ezek közül melyek sorolhatók az offset keretébe.

Az ügylet érdekessége, hogy a Gripeneket gyártó Saab 1995-ben már kötött egy együttműködési megállapodást a magyar kormánnyal, amelyben vállalta, hogy önmaga kockázatára elindít egy úgynevezett elő-ellentételezési programot a megrendelés elnyerése reményében. Ennek keretében hét év alatt mintegy 661 millió dollár értékű ellentételezés valósult meg, s ebből közel 41 millió dollárt a közvetlen befektetések tettek ki. Az utóbbi nagy része az Electroluxhoz kapcsolható, amely az elmúlt években három üzemet, valamint egy logisztikai és egy k+f központot hozott létre. Jelentős összeg fűződik az egyik új szoftverfejlesztő központját Magyarországon létrehozó Ericssonhoz is. A fennmaradó összeg exporttöbblet és beszállítás formájában valósult meg. A szám még nem végleges, mivel az offset végrehajtásának ellenőrzésére felállított ellentételezési bizottság várhatóan az elkövetkező hetekben dönt a svéd fél által utoljára benyújtott előoffset teljesítési listájának jóváhagyásáról. Ez a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) szakértőinek becslése szerint még százmillió dollár feletti összeggel növelheti az elő-ellentételezés végső összegét.

A tavaly decemberi offset megállapodásban az elő-ellentételezési tevékenységet végül nem "írták jóvá". Ehelyett a felek abban állapodtak meg, hogy a gyártó Saab és a BAe Systems által megalakított Gripen International (GI) értékesítheti az elő-ellentételezési kvótát más, egyéb hadibeszerzéseket célzó tendereken induló vállalatoknak. Erre lehetőséget jelenthet például a néhány hete újraindított gépjárműtender, amely valószínűleg újabb offset megállapodást eredményez. Az elő-ellentételezési kvóta értékesítéséből befolyó összeget a GI egy kockázati tőkealapba fekteti, amelyből hazai vállalkozások igényelhetnek pénzügyi segítséget. A tőkealapot az idén júliusban kétmillió dollár indulótőkével hozták létre, míg végleges nagysága az előzetes számítások szerint - az elő-ellentételezési kvóta értékesítésétől függően - nyolcmillió dollár körül lehet.

Az offset megállapodásban részletesen meghatározták, hogy az ellentételezés keretében pontosan mely gazdasági ágazatokban végrehajtott beruházások, illetve exporttöbblet vagy beszállítás könyvelhető el, azonban a magyar fél szeptember végén ezen a téren is bizonyos változtatásokat kezdeményezett. "A tárgyalások célja, hogy egyes, nagy hozzáadott tudást igénylő ipari termékek, illetve a számítógépes szoftverek exportja, valamint a gyógyturizmussal összefüggésben a magyarországi szállodák építése is kerüljön fel azon termékek, illetve beruházások listájára, amelyek elszámolhatók ellentételezésként" - fejtette ki Szabó Sándor, a GKM ellentételezési titkárságának vezetője. Az elképzelést a GI is támogatja, így a felek szándékai szerint az év végéig előkészítik a szerződésmódosítást. A változtatás független a vadászgépek bérletéről szóló szerződés módosításától, de praktikus megfontolások miatt várhatóan egy időben kötik meg a megállapodásokat. E mellett szól, hogy a kormány egyszerre bólinthat rá a végleges szerződéstervezetekre. Másrészt így egyszerűbb megállapodásba foglalni, hogy a Gripen-bérleti szerződés összegének várható emelkedése miatt az annak 110 százalékát kitevő offset értéke is változik.

A tavaly decemberi szerződés aláírását követően egyébként a GKM a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.-vel (ITDH), a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával és a GI-vel széles körű kampányba kezdett az ellentételezésben rejlő lehetőségek ismertté tétele érdekében. A GI Budapesten új irodát nyitott, míg az ITDH adatbázist hozott létre az ellentételezésben üzleti lehetőséget kereső magyar cégekről. A kht. erre a célra létrehozott elektronikus felületén eddig 184 hazai vállalat - zömmel közepes nagyságú gyártócégek - regisztrálta adatait, amelyet a GI-nek továbbítottak. A felek szerint a szerződés megkötése óta számos, az offset keretében megvalósuló ügyletre került sor, de a nagyobb értékű üzletkötések és főleg a beruházások előkészítésének időigényessége miatt az igazi felfutás a közeli években várható. A szerződéskötés óta eltelt 10 hónapban megvalósult ügyleteket a GI az elkövetkező hetekben összegzi és terjeszti az ellentételezési bizottság elé. Az adatok azt mutatják, hogy az idén ugrásszerűen megnőtt a Svédországba irányuló magyar kivitel: miközben a hazai vállalatok tavaly egész évben 301 millió dollár értékben exportáltak Svédországba, addig 2002-ben a kivitel az első hét hónapban elérte a 877 millió dollárt. A szakértők ugyanakkor a GKM és a GI részéről is hangsúlyozzák: egyelőre nem tudják, hogy a növekedésben mekkora szerepet játszott az ellentételezés. A GI részéről Torbjörn Nordström, a cég kereskedelmi tanácsosa elmondta: "A kockázati tőkealap részéről jelenleg négy céggel folytatnak előrehaladott tárgyalásokat, s több svéd autóipari beszállító vállalat is Magyarországon keres alvállalkozókat, amelynek keretében több tucat hazai céget vizsgálnak mint potenciális partnert." Emellett több beruházás előkészítése is folyamatban van, így várhatóan további fejlesztéseket hajt végre az Electrolux. Az idei év ellentételezési listájának beruházásokat felsoroló részén szerepelhet az Electrolux beszállítójaként ismert, műanyag alkatrészeket gyártó Nolato, amely az idén hajtott végre beruházást Jászberényben. Emellett néhány héttel ezelőtt adta át új kutatóközpontját Törökbálinton az AstraZeneca gyógyszergyár. Az egymilliárd forintos ráfordítással létrehozott központban mintegy 50 kutató dolgozik majd, s a cég a környező országokban folyó kutatásait is innen fogja irányítani.