Kertész Imre hazaérkezett
Kertész Imre ugyan azt tervezte, hogy jövő nyárig a berlini Wissenschaftskollegban írja új regényét, megváltoztatta tervét, s Budapestre érkezett. Morcsányi Géza, a Nobel-díjas magyar író kiadója lapunknak elmondta: arról nincs információja, mely országokban, milyen nyelven készítenek elő fordítást a Nobel-díj hatására, mivel az író külföldi kiadói jogai a német Suhrkamp Verlagnál vannak. Ám arról hallott a héten véget ért frankfurti könyvvásáron, hogy a közeljövőben a Kertész-kötetek számos olyan országban és nyelven is megjelennek, amelyen még egyáltalán nem láttak napvilágot.
Itthon a legfrissebb információk szerint a Sorstalanságból 3000 példányt sikerült a kiadónak öszszeszednie az író hazatértére, a gyomai Kner-nyomda pedig azt ígérte, hogy hétfőn vagy legkésőbb kedden 28 ezer példányt szállít a regényből. Utána jön az életmű többi kötete is - fűzte hozzá Morcsányi Géza. A Magvető a Valaki más című regénnyel ez év őszén fejezte be az eddigi összes Kertész Imre-mű kiadását. Könyv formájában itthon erre a Magvetőnek van felhatalmazása, a digitális jogok pedig a Digitális Irodalmi Akadémiánál vannak.
A héten véget ért frankfurti könyvvásáron Kertész Imre köteteiből az író mindkét német kiadójánál, a Rowohltnál és a Suhrkampnál (ez utóbbihoz két évvel ezelőtt szerződött át Kertész Imre) is fél órán belül elfogyott minden példány. Szerencsére mindkét kiadónál voltak raktáron Kertész-kötetek, így hamar tudtak szállítani a vásárra és a boltokba is, és gyorsan meg-rendelték az utánnyomást. A Suhrkamp december helyett már a napokban megjelenteti a Sorstalanság forgatókönyvét, amelyet Kertész Imre írt. A Suhrkampnál jelenik meg a tervek szerint jövő ősszel Kertész Imre új regénye, a Felszámolás is.
Kertész Imrétől idegen nyelven svédül jelent meg először a Sorstalanság: 1985-ben, Lennart Frick svéd író kiadójánál, a Fripressnél. Az első német változat Jörg Buschmann fordításában csak öt évvel ezután látott napvilágot. Egyébként megjelent Izraelben a kötet 1994-ben, ekkoriban jött ki Amszterdamban és Koppenhágában is. Az új - és kitűnő - német fordítás Christina Viragh tollából 1996-ban jelent meg a berlini Rowohlt kiadónál, a rororo sorozatban, összesen négyszer, az utolsó kiadás 1998-as. Egyébként Kertész Imre kötetei megjelentek például Barcelonában és Rio de Janeiróban is.
A kitűnő svéd fordítások két, Svédországban élő magyarnak köszönhetők: Maria Ortman ültette át először a Sorstalanságot, amely később, 1998-ban a két legnagyobb kiadó egyikénél, a Norstedtnél látott napvilágot (a másik a Bonniers) Eva és Georg Klein előszavával. Ez azért érdekes, mert Georg Klein a világ egyik legtekintélyesebb rákkutatója, s emellett izgalmas esszékötetek szerzőjeként is közkedvelt személyiség, aki bő 30 éven át tagja volt az orvosi Nobel-díjat odaítélő bizottságnak. A másik svéd fordító pedig Ervin Rosenberg, aki a Kaddist és a Gályanaplót ültette át egészen kiváló módon, s ez utóbbit éppen az idén adták ki.
S hogy mennyit számít az itthoni példányszámoknál a Nobel-díj? Az Európa Kiadó igazgatója, Osztovits Levente lapunknak elmondta: egyértelműen megdobja a példányszámot a legtekintélyesebb irodalmi díj. Az utóbbi években az Európánál jelentek meg Günter Grass kötetei, a napokban 75. születésnapját ünneplő német író népszerű volt hazánkban, nem volt tehát szükség a Nobel-díj jótékony hatására ahhoz, hogy vásárolják a könyveit. Annál inkább jól jött ez a portugál José Saramago esetében, akit az 1998-as Nobel-díj előtt kevéssé ismertek nálunk. Toni Morrisonnál szerencsés egybeesésről volt szó: az Európánál már éppen megjelenés előtt állt első magyar nyelvű könyve, a Dzsessz, amikor az amerikai írónő 1993-ban megkapta a Nobel-díjat, az ő esetében tehát óriási volt az éppen frissen megjelenő kötete iránt az érdeklődés. Osztovits Levente úgy véli: a Nobel-díj hatására körülbelül kétszer annyi példány fogy el végül az adott író műveiből.
