Csodaszer nincs, de kezelhető az AIDS
Két évtized telt el azóta, hogy a betegség kórokozóját, a később Humán Immunhiányos Vírusnak (HIV) elnevezett vírust sikerült elkülöníteni, majd bizonyítani, hogy ez felelős a súlyos, halálos szerzett immunhiányos tünetegyüttes, az AIDS kialakulásáért.
Az egyesült nemzetek közös HIV/AIDS programja, a UNAIDS becslése szerint ma a világon több mint 40 millió ember él HIV/AIDS-szel, 2001-ben az új fertőzések becsült száma 6 millió volt, és 3,2 millióan haltak meg HIV/AIDS-ben, a halottak kumulatív száma 23,8 millió volt (UNAIDS Report, 2002). A HIV/AIDS esetek több mint háromnegyede, az új fertőzések több mint nyolcvan százaléka a fejlődő országokban van, ahol a fertőzöttek több mint tíz százaléka, a betegek és halottak mintegy negyede fertőzötten született csecsemő.
A Szaharától délre eső afrikai országok a legérintettebbek a járványban, ahol a betegség messze túllépte az egészségügy mértékeit, és elsősorban súlyos gazdasági, társadalmi károkat okoz. A hazánkhoz közelebb eső régióban, nevezetesen Kelet-Európa országaiban, Ukrajnában, Lettországban, Moldáviában, Oroszországban drámaian nőtt a HIV-fertőzöttek száma, és különösen a járvány dinamikája, mely jelenleg a legmagasabb a világon, évente duplázódik a fertőzöttek száma. Ennek a járványnak az oka elsősorban a gyorsan növekvő injekciós kábítószer-használat. A régióban az injekciós kábítószer (heroin típusú anyag) egy sajátos módja, a titkos injekcióelárusító helyeken a folyékony kábítószer-eladás terjedt el. Így gyakran előfordul, hogy maga a folyékony kábítószer HIV-fertőzött, és aki ebből az anyagból vásárol, az nagy valószínűséggel fertőzötté válik. A másodlagos fertőzések a prostitúcióhoz kapcsolódnak, és nőtt a fertőzött anyától fertőzötten született csecsemők száma is. Mindezek következményeként ma Ukrajnában és Lettországban a HIV-fertőzöttek száma meghaladja a teljes lakosság egy százalékát.
Magyarországon az első HIV-fertőzéseket 1985-ben diagnosztizálták, azóta a HIV-fertőzésesek száma 1021-re emelkedett, 1986-ban diagnosztizálták az első AIDS-beteget, azóta számuk 416-re nőtt, és 245-en haltak meg AIDS-szövődményben (EPINFO 9:512-17, 2002. 10. 31). A hazai járványra elsősorban a homoszexualitás útján való terjedés a jellemző, de az utóbbi években nőtt a heteroszexuális fertőzések aránya. Jelenleg hazánkban mintegy 500 diagnosztizált HIV-fertőzött él, és ennek öt-, hatszorosára tehető a latens fertőzöttek száma. Új jelenség, hasonlóan Európa más országaihoz, hogy nőtt a diagnosztizált külföldi, elsősorban menekültek és menedékes fertőzöttek száma. Az elmúlt két évben néhány olyan fiatal HIV-fertőzésére derült fény, akiknek fekete-afrikai szexuális partnere volt, ami azzal a ténnyel magyarázható, hogy ez utóbbi populációban a HIV-fertőzöttség aránya meghaladja a 10 százalékot is. Megjelentek az első fertőzöttek az injekciós kábítószert használók körében, így további fertőzések várhatóak.
A HIV-virion összetett felépítésű, kettős RNS-láncot tartalmazó vírus, mely a retrovírusok közé tartozik. A vírus a fertőzésre fogékony sejtek, elsősorban a szervezet védekezőképességét irányító ún. CD4+ limfociták felületére kötődik, majd behatolva a sejtbe, egy a biológiában szokatlan módon a fertőzött sejt örökítőanyagába, a DNS állományába "írja be" magát. A vírus szaporodásának ez a lépése viszonylag sok pontatlansággal jár, és ez a magyarázata a vírus rendkívüli változékonyságának, ami segíti abban, hogy kibújjon a szervezet védekezőképessége alól, és megnehezíti a gyógyszeres kezelést is, hiszen gyorsan, akár hetek alatt, gyógyszerrel szemben ellenálló vírusvariánsok keletkezhetnek, meghiúsítva az addig eredményes kezelést; arra kényszeríti a sejtet, hogy további vírusokat gyártson. A HIV-betegség tünetmentes szakaszában is naponta virionok milliárdjai keletkeznek, és ez a folyamat vezet el oda, hogy évek alatt a szervezet védekezőképessége, immunrendszere tönkremegy.
Kalandregénybe illő történet volt, ahogyan Közép-Afrika dzsungelében csimpánzoktól friss széklet- és vizeletmintákat gyűjtöttek, ezekből a legmodernebb molekuláris biológiai módszerekkel a HIV-RNS töredékeit sikerült elkülöníteni, majd összehasonlítani. Mára már több kutatócsoport is megerősítette, hogy a vírus a csimpánzokról, valószínűleg más majmok közvetítésével került át az emberre valamikor a múlt század húszas-harmincas éveiben. A bennszülöttek vadászták a majmokat, majd elfogyasztották. Az állatok feldolgozása során keletkezett sérülésekkel jöhettek létre az első fertőzések, ekkor váltott fajt a vírus, és vált emberi kórokozóvá. Ez az ugrás ismereteink szerint több alkalommal is előfordult, majd az ötvenes-hatvanas évek gazdasági és politikai változásai segítették a HIV további terjedését azzal, hogy korábban kis falvakban élő, fertőzött emberek nagyvárosokba települtek. Az amerikai és európai elterjedést közvetlen viszonylag nagy létszámú kapcsolatok (békehadtest, üzletemberek stb.), valamint az a tény okozta, hogy ebben az időben nagyobb mennyiségű emberi vérplazmát vásároltak egyes gyógyszergyártók éppen ezekben az országokban, hogy különböző készítményeket, így véralvadási faktorokat állítsanak elő belőlük.
Szexuális aktus során ha az egyik fél fertőzött, a fertőzés valószínűsége 1:200-300, a nők fogékonyabbak. A világjárványban a heteroszexuális átvitel a jellemző, a fertőzések több mint háromnegyede ilyen úton jött létre, a homoszexuális fertőzési mód elsősorban Észak-Amerikában, Nyugat- és Közép-Európában fordul elő.
A transzfúzió Észak-Amerikában, Európában, így hazánkban is biztonságos, a donorok HIV-szűrését rendszeresen végzik. Egyes országokban, elsősorban Afrikában ilyen vizsgálatokra nem kerül sor, és a véradók között gyakran fordul elő HIV-fertőzött. A vérkészítményeket, pl. véralvadási faktorokat a gyártás folyamán biztonságos plazmából készítik, és a terméket utólag vírusmentesítik. Az egészségügyi dolgozók HIV-fertőzésének valószínűsége tű, éles eszköz, sérülés kapcsán minimális, de valós. A kábítószert intravénásan alkalmazók között a vérrel szennyezett tű, fecskendő közös használata nagyon magas HIV-fertőzési kockázatot jelent, és sok esetben ez a fő oka a fertőzés gyors terjedésének egyes országokban, pl. Spanyolországban, Olaszországban és Ukrajnában.
HIV-fertőzött anyáról csecsemőjére a fertőzés leggyakrabban a szülés alatt, ritkábban a méhen belüli életben jön létre, a szoptatás további fertőzéskockázatot jelent. A HIV-fertőzés kockázatának átvitele 20-33 százalékos. A világjárványban minden tizedik fertőzés vertikális transzmisszió útján jön létre.
A fertőzés, betegség kimutatására a vírus ellen termelődött ellenanyagok vizsgálatára létrehozott diagnosztikus rendszerek jól beváltak, és nagy pontosságúak. A hagyományos ún. ELISA típusú vizsgálatok mellett fokozatosan elterjednek a színreakción alapuló, úgynevezett gyorstesztek, melyek rendkívül egyszerűen kivitelezhetőek, általában negyed-, félórán belül eredményt adnak, melynek pontossága megegyezik a hagyományos vizsgálatéval. Elterjedésüket elsősorban viszonylag magas áruk akadályozza. A vírusra jellemző nukleinsavlánc (HIV-RNS) minőségi és mennyiségi vizsgálatára többféle géntechnikai módszer áll rendelkezésre, melyek közül a polimeráz láncreakciókon (PCR) alapulók a legelterjedtebbek. A HIV-RNS mennyiségi vizsgálata elsősorban a kezelés hatékonyságának mérésére szolgál.
A HIV-betegség okozta immunkárosodás mértékét az immunrendszer irányító sejtjeinek, az ún. CD4+ limfociták számának meghatározásával lehet mérni.
A kezelés célja a vírusszaporodás minél teljesebb gátlása, melynek következtében csökken a CD4+ T limfociták pusztulása, esélyt adva az immunrendszer regenerációjára, csökken a gyógyszer-rezisztencia kialakulásának valószínűsége. Ma még nem rendelkezünk ideális gyógyszerrel, mely egymagában képes lenne a vírusszaporodást tökéletesen és tartósan gátolni, lehetőleg mérgező mellékhatások nélkül. A vírusszaporodás gátlására használt gyógyszerek korábbi három csoportja mára eggyel bővült, és az ebbe az új hatástani csoportba tartozó első hatékony orvosság volt az, amelyet éppen a nyári világkonferencia kapcsán mint új csodaszert megismertünk. Azóta a gyógyszer elfoglalta helyét a terápiás repertoárban. Ma a fejlett világ országaiban 17 gyógyszert törzskönyveztek, melyek a magyar betegek gyógyítására is rendelkezésre állnak. Sajnálatos módon a világjárványban megbetegedett és gyógyszeres kezelést igénylő betegek csupán 5 százaléka számára áll rendelkezésre ez a korszerű kezelés. Ennek megváltoztatását, a fejlődő országokban élő betegek kezelésének lehetőségét és fontosságát felismerte az Egyesült Nemzetek Szervezete, és tavaly nyáron egy speciális nagygyűlés keretében bizonyos kezelési stratégiákat dolgoztak ki. Ebben a mozgalomban számos ország részt vesz, elsősorban pénzadományokkal, a gyógyszergyártók jelentősen olcsóbban szállított készítményekkel. Megjelentek a fejlődő országokban helyi gyógyszergyárak, melyek az eredeti gyógyszereket azok árának töredékéért állítják elő.
Egy példa csupán, hogy az Indiában előállított hatékony gyógyszerkombináció éves ára 350-500 dollár, szemben az eredeti árral, mely hat-tízezer dollár. Egyes afrikai országokban azonban a betegek döntő többsége számára még a viszonylag alacsony, 350-500 dolláros éves gyógyszerár is elérhetetlenül magas, így további pénzügyi segítségre lenne szükség a kezelés kiterjesztésére. A gyógyszerek árának csökkentése, ingyenessé tétele nem elegendő, hiszen egy egész egészségügyi infrastruktúrát kell létrehozni, ha sikeresen akarunk betegeket kezelni. Új jelenségként tűnt fel a születő gyógyszeradomány-programokban az egyes szállítmányok eltűnése, majd az európai gyógyszertárakban való megjelenése. Egy hónappal ezelőtt az egyik legnagyobb gyógyszergyártó számolt be arról a tényről, hogy az Európában gyártott és Afrikába szánt csökkentett árú gyógyszerszállítmánya 15 millió dollár értékben el sem hagyta Európát, hanem illegális úton holland, német gyógyszertárakban tűnt fel, hatalmas extraprofitot biztosítva az illegális gyógyszerkereskedőknek.
A tünetes HIV/AIDS betegek kombinált antiretrovirális kezelésének járóbeteg-ellátása a Fővárosi Szent László Kórház 5. fertőző belosztály HIV-ambulanciáján, illetve az 1. fertőző gyermekosztály HIV-ambulanciáján történik. A betegek gyógyszeres kezelésének alapelveit, a kezelés kritériumait a szakmai útmutató rögzíti. 2002-ben 320 személyt kezeltünk, mely a tavalyi évhez képest 50 személyes növekedést jelentett. A járóbeteg-ellátás rendszerében az év első háromnegyedében 2071 beteghónap-kezelést végeztünk. Az utóbbi évek adatait mutatják a közölt ábrák. A betegek az antiretrovirális gyógyszereket ingyenesen kapják, az orvosságok árát az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az úgynevezett különkeretes gyógyszerek kasszájából fizeti. A korszerű kombinált kezelés lehetőségeit bővítik a nemzetközi klinikai vizsgálatokban való részvételek, melyekben a betegeink több mint 10 százalékát kezeljük. A betegség monitorozására korábban is használt immunológiai vizsgálatokat, HIV-RNS kópiaszám meghatározása mellett újabb módszereket mint gyógyszerszintmérés, gyógyszerrezisztencia-vizsgálatok vezettünk, illetve vezetünk be.
