Valóra válik a 40 éves álom: bemutatták a terveit Magyarország leghosszabb új autópályájának, a szerb határig ér – videó
Félidőhöz érkezett az M9-es gyorsforgalmi út tervezése, amely a Szekszárdi Duna-hídtól a szerb határig húzódik majd. A nettó 5,9 milliárd forintos, hazai forrásból finanszírozott előkészítés után 2028-ban jöhet a kivitelezői közbeszerzés, az építkezés három évig tarthat.
Bányai Gábor országgyűlési képviselő a Facebookon számolt be arról, hogy az M9-es gyorsforgalmi út tervbemutatóján az is kiderült, hol tart a beruházás:
a tervezési folyamat jelenleg félidőnél jár, a teljes, minden tervdokumentációt tartalmazó kiviteli tervek 2027-re készülhetnek el.
Amennyiben a dokumentáció elkészül, 2028-ban indulhat a kivitelezői közbeszerzés, a pedig számítások szerint az építkezés hároméves átfutással valósulhat meg.
Sínen van az M9-es gyorsforgalmi út
A fejlesztés ma Magyarország legnagyobb értékű és leghosszabb gyorsforgalmi úthálózati beruházásai közé tartozik. A tervezett szakasz a Szekszárdi Duna-híd térségétől indul, és Tompán keresztül a szerb határig tart.
A projekt mintegy 60 kilométernyi gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését öleli fel.
A beruházás előkészítése nettó 5,9 milliárd forintba kerül, hazai forrásból. Ez az összeg a kiviteli tervek elkészítéséig fedezi a munkát.
A projekt műszaki tartalmát a térség erős érdekérvényesítése is alakította. A gyorsforgalmi út mellett bekerült a tervek közé a Jánoshalma és Kiskunhalas közötti, több mint 18 kilométer hosszú párhuzamos kerékpárút megtervezése, valamint főúti fejlesztés is.
A beruházás így nemcsak egy új gyorsforgalmi kapcsolatot jelenthet, hanem komplex közlekedésfejlesztési csomagot a térség számára. Bányai Gábor szerint egy 30-40 éves álom válhat valóra a következő években, ha a tervek szerint halad tovább az előkészítés és a kivitelezés.
Hivatalos bejelentés: totálisan átépítik Magyarország legrégebbi autópályáját, rá se ismerünk majd - itt a dátum, mikor indul a beruházás
2027 őszén az M7-es bővítésével újabb, a közvélemény által is kiemelten figyelt szakasz kezdődik meg a magyar autópálya-fejlesztések történetében. A következő években így egyszerre dől el, hogy a koncessziós konstrukció mennyire tudja fenntarthatóan kezelni a bővülő autópálya-hálózat üzemeltetését, és az is, hogy a beruházások valóban képesek-e érdemben csökkenteni az ország legforgalmasabb útjain tapasztalható torlódásokat.
