Orosz-ukrán háború: az elektronikai légtér ellenőrzése a cél, új utakon a drónháború
Oroszország élesen változtatott, keményített pozícióján az orosz–ukrán háború tárgyalásos megoldásának folyamatában. Hogy ez beleillik-e az idei 2026-os Müncheni Biztonsági Konferencia (Munich Security Conference) fő dokumentumába, a 2026-os Müncheni Biztonsági Jelentésbe – még vitatott.
Mindenesetre a jelentés első mondata szerint a világ a rombolás időszakába lépett be, amikor az óvatos reformok és politikai korrekciók helyett a pusztítás a jellemző. Ha a jelenlegi struktúrákat „elpusztították”, helyettük új rendszereket kell teremteni. Az USA nem szeretne kívül maradni és a Nyugat vezető állama tisztét sem adná fel. Zelenszkij Ukrajnája ebben a globális folyamatban legfeljebb másodlagos fontosságú kérdés.
A PAC-3 tabu
Radmila Sekerinska észak-macedóniai politikus, NATO-főtitkár-helyettes felszólította a szervezet nyugat-európai tagjait, hogy adjanak légvédelmi fegyvereket, kiváltképpen a legdrágább (darabja minimum négymillió dolláros) Patriot PAC-3 típusú ellenrakétákat Ukrajnának. Ráerősítésképpen Zelenszkij ukrán elnök ismételten kérte nyugati szövetségeseit, hogy küldjenek lég- és rakétavédelmi fegyvereket.
Megjegyzendő, hogy a legmodernebb képességeket (kinetikus célmegsemmisítést) jelentő PAC-3 rakéták könnyebbek, vékonyabbak, mint kémiai robbanófejes korábbi társaik – ugyanis nincs robbanófejük.
Úgy semmisítik meg célpontjaikat, hogy többszörös hangsebességgel ütköznek velük.
Ennek elérése roppant nehéz műszaki feladat.
A NATO, az amerikai gyártóvállalat (a Lockheed Martin) legszigorúbban őrzött titkai közé tartozik a PAC-3 rendszer célravezető egysége. Ezeket a rakétákat a hírek szerint nem engedik az ukránoknak sem a frontvonal közelében felállítani, nehogy a rakéták visszahulló darabjai oroszországi kezekbe kerüljenek és az oroszok tanulmányozhassák őket.
A Gerbera-taktika
Oroszország új taktikája, hogy kimeríti az ukrán (nyugati) légvédelmi képességeket, eredményeket tud felmutatni. Erre szolgált a moszkvai stratégák szerint az 2024 óta alkalmazott Gerbera-taktika.
A Gerberák (olcsó, fegyvertelen drónok) arra szolgálnak, hogy célpontokként kimerítsék az ukrán légvédelmet, elfogyjanak a rakétáik.
És ha egy négymillió dollárba kerülő Patriot légvédelmi rakétával leszednek egy pár ezer dolláros olcsó, csalidrónt, az előbb-utóbb halálos csapást mér Kijev légvédelmére. Pontosan tudják, hogy Ukrajna védekezésének egyik gyenge pontja a lőszerekkel, hadi eszközökkel való gondos, takarékos bánásmód hiánya.
Az ukrán katonai hírszerzés (HUR) adatai szerint a Gerbera drónokat Jelabugában, a szovjet időkben alapított iparvárosban gyártják olcsó alapanyagokból, furnérlemezekből és műanyaghabból. Ezért olyan olcsók. Jelabuga Tatárföldön van, Kazánytól mintegy 200 kilométerre keletre. Ukrajna 2024. április elején támadta a dróngyárat, amelyet iráni gyártástechnológia határoz meg.
- A HUR információi szerint a támadás súlyos károkat okozott, Rusztam Minnihanov,
- a Tatárföldi Köztársaság (Oroszország része) vezetője szerint a károk minimálisak voltak.
Orosz–ukrán háború: az elektronikai légtér ellenőrzése a cél
A dróntámadások mintegy tucatnyi diákot sebesítettek meg orosz helyi források szerint. A jelabugai gyár évente több tízezer darab Gerbera és Sahid-136 (Gerany-2 az oroszországi neve) drónt gyárt. A Gerberák jelentősége nő, ahogy Oroszország és Ukrajna (a Nyugat) küzd a háborús légtér elektronikus irányításáért. Kiderült nemrég, hogy
a Gerberák elektronikus felderítőképességét az oroszok azzal fokozták, hogy a légi eszközöket ukrán szabványoknak megfelelő felszereléssel rácsatlakoztatták az ukrán–amerikai Starlink hálózatra.
Mint a Telegraph más nyugati forrásokkal egyetemben jelentette: az amerikaiak úgy változtatták meg a Starlink-beszállás feltételeit, hogy csak az ukrán területen, az ő rendszerükben regisztrált előfizetők kapjanak hozzáférést.
Zelenszkij kérése (a legmodernebb, PAC-3 rakétavédelmi eszközök) ismeretében is egyre időszerűbb (ukrán szempontból), mert a hírek szerint a Su–57-es ötödik generációs lopakodó vadászbombázókból megindult a sorozatgyártás, az orosz első vonalbeli védő-támadó vadászgép sor kiegészítése.
Peter Suciu amerikai katonai szakértő információi szerint a SU–57-esekből körülbelül kéttucatnyi gép tartozik az Oroszországi Űr- és Légierő (VKSz) kötelékébe. Elsődleges feladatuk: a kínaiak sakkban tartása. Azaz eszerint
az ukrán elemzők tévednek, mert úgy gondolták, hogy a Su–57-esek fő célja az ukrajnai fronton a légi fölény biztosítása.
A Gerbera-rejtély
Pontos számok a Su–57-ről nem ismertek. Amit tudni lehet:
- a még a szovjet időkben építeni kezdett gépet PAK-FA projektindexe szerint a T–50-est, NATO-kód szerint a Felont („Bűnözőt”) a Su–27-es nehéz vadászgép felváltására tervezték;
- a gépeket a Távol-Keleten, a Gagarinról elnevezett, a Komszomolszk-na-Amure városban lévő 126-os számú repülőgépgyárban (KNAAZ, 18 ezer dolgozó) készítik.
A jövő hadviselését az elemzők a drónhadak céltudatos vezetése, irányítása dominációjaként képzelik el. Ebben látják a Su–57-es egyik lehetséges szerepét is. Hogy a gép kompatibilis lesz-e a drónokkal, a Gerberával, a Sahidokkal – még nem ismeretes. Még a Gerberákat sem nagyon ismerjük. Az információforrások zöme egyetlen országra szűkül: Ukrajnára.
Washington tervei
Ezzel a drónhadviselés új szakaszában lép, már nemcsak a földi célpontok rombolása, megsemmisítése a célpont, a szemben álló felek az elektronikai „légkör” uralására törekednek. A dél-koreai Chosun Daily hírt adott az amerikai technológiai áttörésről, amit először Venezuela ellen használtak fel, megtörve az ország elektronikai hadviselési védelmét. A műveletben felhasználták az USA nem a legújabb, de talán legtitkosabb drónját,
- az RQ–170 Sentinelt és
- az EA–18G Growler ember vezette modern, speciálisan átalakított A/F-18 as vadászgépét.
Trump elnök és katonai tanácsadói
a nyugati félteke elektronikai „légkörének” komplett ellenőrzését tervezik az RQ–170 Sentinellel.
Ehhez hozzájárulna a most készülő „Aranykupola” (Golden Dome) rendszer, amely már a világűrre és az ottani rakétavédelemre is kiterjesztené az amerikai ellenőrzést, amit „Donro” doktrínának neveznének el (a Don-ald és a Monroe doktrína „ro”-ja kombinálásával).
Szörnyű ez a háború: drón szúrja ki a katonát, majd robot lövi szitává – megrázó képsorok az ukrajnai borzalmakról
A katonai technológia laboratóriumává vált az ukrán harctér. A négy éve tartó háború eljutott oda, hogy pilóta nélküli drónok kommunikálnak robotfegyverekkel. És ott a szegény katona, mint célpont: mennyi esélye van?
