Talán fellélegezhetnek a szimfonikus zenekarok
Jövőre 990 millió forint plusztámogatás illeti meg összesen a közalkalmazotti státusban - főként önkormányzati fenntartóval - működő szimfonikus zenekarokat. Erről döntött a parlament az NKÖM indítványa kapcsán. Két hónappal ezelőtt még úgy rémlett, hogy két világszínvonalú szimfonikus zenekarunk is működésképtelenné válik az anyagi nehézségek miatt. A központi költségvetésből előteremtett összeg konkrét felosztásáról januárban születik döntés - tájékoztatta lapunkat az NKÖM sajtóirodája.
Az utóbbi hónapok elkeseredett lobbiharca után, mely néhány együttes esetében valóban a túlélésért folyt, hárman lélegezhetnek föl, közülük a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) Görgey Gábor kulturális miniszter ígérete nyomán először részesül komolyabb állami támogatásban. Mint arról december 6-i számunkban beszámoltunk, Schneider Márta, a művészeti államtitkárság vezetője sajtóbeszélgetés keretében jelentette be a kilátásba helyezett, 320 milliós állami segítséget.
Ez azt jelenti, hogy a BFZ jövőre először a művészi színvonalához méltó közpénztámogatásban részesül: a fővárostól kapott éves támogatással együtt összesen mintegy 650 millió forintból gazdálkodhat. Miközben a zenekar menedzser-igazgatója, Körner Tamás áttörésnek értékeli a határozatot, az összeg még mindig messze elmarad a Nemzeti Filharmonikusok közel másfél milliárdos büdzséjétől, amiből 900 millió illeti közvetlenül a zenekart.
"Ha a BFZ elismertségét nézzük, életbevágó, hogy a bérek tekintetében is versenyképesek legyünk a nemzetközi színvonallal - kommentálta óvatos optimizmussal a javuló körülményeket a zenekar menedzser-igazgatója. - A legutóbbi évek anyagi devalválódása szakmai veszteséggel is járt: a korábbi évi 30 munkahét tavaly már a 25-öt is alig érte el; kiváló zenészeinket csábították el külföldi együttesekhez, hét volt zenekari tagunk jelenleg Malajziában dolgozik. A most kialakuló helyzet óriási előrelépés, bár messze nem oldódik meg minden problémánk. A hozzánk hasonló nyugati zenekarok költségvetése még úgy is összehasonlíthatatlanul jobb, ha az itthoni ár-bér viszonyok alapján kalkulálunk." A BFZ a jövő évi központi támogatási összeget bérkorrekcióra fordítja. Várhatóan több vidéki fellépésre nyílik lehetőség, ám hangszer-restaurálásra, az állomány frissítésére továbbra is csupán 10-15 milliós összeg áldozható évente.
Egyelőre nem ismeretes a folyósítandó összeg mértéke két olyan szimfonikus zenekarnál, amely a legutóbbi hónapokban a puszta túlélésért küszködött. Vásáry Tamás, az MR Szimfonikusok fő-zeneigazgatója október elején, a Zeneakadémián drámai hangú szónoklatban tárta fel a rádió zenei együtteseinek kritikus anyagi helyzetét. A rögtönzött beszéd miatt nézeteltérés támadt az intézmény gazdasági vezetése és a fő-zeneigazgató között. A Magyar Rádiónál megkeresésünkre azt mondták, addig nem kívánnak nyilatkozni, amíg nincsenek a konkrét számok birtokában.
Bizakodó hangon beszélt viszont a fejleményekről Fenyő Gábor, a MÁV Szimfonikus Zenekar ügyvezető igazgatója. A MÁV együttese különösen nehéz helyzetben van, fenntartója olyan, államilag finanszírozott részvénytársaság, amely évek óta maga is nehéz anyagi körülményektől szenved. Fenyő Gábor szerint a MÁV Szimfonikusok helyzete akkor vált kritikussá, amikor október elején kiderült: kimaradnak abból az általános bérfejlesztésből, amelyről a nyár végén állapodott meg a szaktárca a Zene- és Táncművészek Szakszervezetével. Bár Görgey Gábor kiemelte a MÁV-zenekart mint a megállapodás hatálya alá tartozó együttest, októberben döbbenten tapasztalták, hogy a keresetek változatlanul a diplomás-minimálbér alatt maradtak. "Az a rendelet volt méltatlan, amely a fenntartói struktúra szerint állapítja meg a támogatásra jogosultságot, és nem a művészi színvonal alapján" - mondja Fenyő Gábor.
