Mozisikerek - magyar filmekkel

Vonzották a közönséget tavaly a hazai filmek, legalábbis ezt mutatják a nézettségi adatok, akkor is, ha 2003-ban nem akadt olyan kiugró produkció, mint egy évvel korábban a Valami Amerika volt, amelyet már több mint fél millióan láttak. 2003-ban több film is érdekelte a nézőket. Antal Nimród Kontrollja például már a 180 ezres szintet súrolja (kevesebb mint egy hónap alatt elérte a 100 ezres álomhatárt). Veressné Kozma Ilona, a Budapest Film forgalmazási igazgatója a Világgazdaságnak elmondta: a kiváló ötlet és a jó reklám megtette a hatását, kultuszfilm lett a Kontrollból.

Tavaly összesen húsz magyar alkotást mutattak be a mozik, ezek 75 százalékát az európai és magyar filmek forgalmazására szakosodott Budapest Film gondozta. Veressné Kozma Ilona szerint érdemes magyar produkciókat forgalmazni, némelyik ugyanis látványosabb eredményeket ér el, mint a multiplexek egyes tömegfilmjei.

Sas Tamás Apám beájulna című alkotása szintén keresett: eddig mintegy 105 ezren látták. Ez a film az első abban a sorban, amely új típusú megállapodással készült: a Magyar Mozgókép Közalapítvány a saját keretén belül tavaly hozta létre a látogatottsági alapot, ahová forgalmazók és producerek közösen pályázhatnak, ha vállalják, hogy filmjük bizonyos időn belül (ez szerződésenként egyéni) eléri a 80 vagy 100 ezres nézőszámot. Ha nem sikerül elérniük a kitűzött célokat, nem jár a támogatás. Ebben az esetben a gyártó Megafilm és a forgalmazó Budapest Film már nyugodt lehet, hiszen a tinédzserekről szóló, december közepén bemutatott Apám beájulna már túllépte a vállalt 100 ezres határt.

A tavalyi nézettségi listán a második helyen Káel Csaba Bánk bánja áll, amelyet 2003 márciusa óta vetítenek. Igaz, hazánkban soknak számító, tíz kópiával fut az operafilm, amely december végéig mintegy 98 ezer nézőt vonzott. Megtalálta tehát a hazai közönségét a kuriózumnak számító alkotás.

A Mokép Rt. 2003-ban két hazai filmet forgalmazott: a tavalyi szemlén a Simó Sándor emlékére alapított elsőfilmes rendezői díjjal is kitüntetett Rengeteg (rendezte: Fliegauf Benedek) szeptember közepén, négy kópiával jelent meg, s az év végéig több mint tízezren nézték meg. A boldogság színe című Pacskovszky József-filmre nem sok jegy kelt el, a november óta látható alkotás tavaly 3238 nézőt vonzott.

Az SPI tavaly a Szép napokkal képviseltette magát a hazai filmek piacán, Mundruczó Kornél alkotását több mint ötezren látták. Érdemes még kiemelnünk, hogy a legjobban szerepelt magyar produkciók között az élvonalban több az elsőfilmes, úgy látszik, ők találták el leginkább, mi lehet vonzó a közönség számára.

Filmjeink évek óta sikerrel szerepelnek külföldi fesztiválokon, a Magyar Filmunió összesítése szerint 2003-ban (január és november között) a Hukkle vezeti a sort az adott időszakban 85 fesztiválszerepléssel és egyéb külföldi bemutatóval. Pálfi György első filmje messze elhúzott a mezőnytől: a bemutatója óta összesen 111 fesztiválon szerepelt.

A második a Chico, Fekete Ibolya alkotása, amelyet tavaly 15 fesztiválon és más bemutatón vetítettek, a premierje óta 59 ilyen eseményen. Közelít ehhez Sopsits Árpád Torzók című filmdrámája, amely tavaly 15, a bemutatója óta 53 fesztiválon és más meghíváson szerepelt. A premierje óta ugyanekkora számban, 53 alkalommal láthatták a népzők külföldi seregszemléken és más bemutatókon Tarr Béla Werckmeister harmóniák című filmjét is.

Körülbelül a mezőny közepén helyezkedik el Herendi Gábor első nagyjátékfilmje, a Valami Amerika, amely 2002 nagy sikere volt, s amelyet a bemutató óta itthon már több mint félmillióan láttak a mozikban. Ugyanakkor nem ilyen kiugró szám a fesztiválszerepléseké: tavaly 5 fesztiválon és más külföldi bemutatón vetítették, a premier óta összesen 11 ilyen rendezvényen - ez is jól érzékelteti, hogy a fesztiválszereplések és a mozisikerek nem feltétlenül felelnek meg egymásnak.