A vállalkozások tizede nem biztosított
A kis- és középvállalkozások mintegy 90 százalékának van valamilyen biztosítása, amely leginkább a népszerű módozatok (gépjármű, vagyon) közül kerül ki. A díjak szórtak: a néhány tízezer forinttól a másfél-két millióig terjedhetnek.
A nagyobb hazai cégek közül egyre többen használnak kockázatkezelési tanácsadó részleget, amelynek a rizikók azonosítása, a hatások mérlegelése és a stratégiák megvalósítása a feladata. A kis- és középvállalkozások - a felső határvonalat általában a 150-250 millió forintos vagyonértékkel bíró vállalkozások jelentik (ez az ingatlan, a gépek és berendezések, valamint a készletek értékéből tevődik össze) - a standard, ám tevékenységi körönként mégis különböző termékkínálatból szemezgethetnek. Egyes felmérések szerint a kkv-szektor közel 90 százalékának van valamilyen biztosítása, ám ez döntően a gépjármű- és vagyonbiztosítási módozatokra terjed ki. A vállalkozások tevékenységének jelentős része nincs lefedve felelősségbiztosításokkal, s emellett a személybiztosítást, a szállítmány- és kiállításbiztosítást, a csoportos élet-, baleset- és betegbiztosítást, illetve az építés- és szerelésbiztosítást is szerény számban veszik igénybe - emelik ki a piaci szereplők.
A biztosítási kultúra azonban változik, kártérítési ügyekre ügyvédi és biztosítási szaktanácsadó irodák szakosodnak, s egyre nagyobb kockázat egy vállalkozásnak felelősségbiztosítás nélkül működnie - fogalmaz Csáki Gyula, a Generali-Providencia biztosító felelősség- és jogvédelmi biztosítási csoportvezetője.
A biztosítási díjak kialakítása több paramétertől függ, így a vállalat nagyságától, a biztosított tevékenység fajtájától, a biztosítandó vagyontárgyak értékétől, s annak értékelési módjától (új vagy avult értéken), az egyes kárveszélyekkel szembeni érzékenységtől, a kiegészítő modulok típusától, az alkalmazotti létszámtól. A biztosítási díjak a vállalkozások sokféleségéből adódóan is széles sávban mozognak: a 15-150 milliós vállalkozások éves átlagdíja 75-100 ezer forint között van (a vállalkozások megoszlása az alacsonyabb vagyonértékűek felé billen), de előfordulhatnak milliós nagyságrendű díjak is. Főleg a középvállalkozások területén - például egy nyugati partner előírásai miatt - akár több millió euró biztosítási összegű felelősségbiztosítások is köttethetnek.
A kisvállalkozók esetében erős a díjérzékenység. Az esetek többségénél nem is a kockázati körök sokszínűsége, a mind teljesebb védelem lehetősége, vagy a kárrendezési háttér számít, hanem a díj nagysága határozza meg döntésüket. A díj mellett más szempontok is előnyt élvezhetnek a biztosítóválasztásnál. Így a társaság ismertsége, a vállalkozó egyéb (személyes) kockázatainak elhelyezése, a szolgáltatások sokfélesége. Mint Szurgyi Nándor, az Aegon Biztosító Rt. igazgatója kiemelte: a folyamatos termékfejlesztés jellemzi ezt a szegmenst.
Az Uniqa Biztosító az idén újított, a kisvállalkozói kör elvárásaihoz igazították Vállalkozás & fejlődés elnevezésű biztosítási terméküket, amely kiváltotta a 2003 végéig meglévő Cégér Bázis kisvállalkozói vagyonbiztosítást. Az új konstrukció három (Standard, Plus, Lux), egyre bővülő kockázati és szolgáltatási csomagot tartalmaz.
Legnagyobb igény a klasszikus biztosítási elemekre mutatkozik (például tűz- és elemi károk, katasztrófakockázatok, betöréses lopás, üvegtörés), ugyanakkor már a kisvállalkozói körnél is megjelent az utóbbi években az általános, a szakmai és a munkáltatói felelősségbiztosítás kötésének lehetősége. A Lux csomaghoz kínálnak ezenfelül tűz-üzemszünet biztosítást is, amely már a "nagykategória" sajátjának számít - tette hozzá Varsányi László, az Uniqa lakossági és vállalkozói vagyonbiztosítási területének felelős vezetője. Az idén is az elmúlt évekhez hasonló, 19-21 százalékos állománynövekedést vár a vállalkozói biztosítások terén az Uniqa, amire az első 5 hónap adatai alapján biztatóak a kilátások.
A Generali-Providencia Biztosító Rt. tapasztalatai szerint a vagyonbiztosítások mellé 20 százalék körüli arányban választanak felelősségbiztosítást az ügyfelek - mutatott rá Csáki Gyula. A biztosítónál lehetőség van felelősségbiztosítást önállóan vagy egy komplex biztosítási csomag részeként kötni; utóbbi tartalmazhat vagyon-, felelősség-, baleset- és szállítmánybiztosítást is.
Az EU-csatlakozás - egyes vélemények szerint - a vállalkozói biztosítás területén várhatóan egy-két év múlva fog "begyűrűzni" azoknál a társaságoknál, amelyek egy nemzetközi konszern leányvállalatai. Ez egyben azt is jelentheti, hogy a termékfejlesztések konszernszintre emelkedhetnek, természetesen megtartva az egyes tagországokra jellemző specialitásokat. Az uniós jelenlét hatása mindenesetre annyiban érezhető, hogy megnőtt a kis- és középvállalkozások lehetősége a fejlesztési támogatások elnyerésére. A bankok a vállalkozással szemben vállalt kötelezettségeiket biztosítékok nyújtásához kötik, s előírják azt is, hogy a fedezetül lekötött vagyontárgyakra - elemi károkra vonatkozóan - biztosítást kell kötni. Azaz károk esetében a bank dönthet, hogy a biztosító szolgáltatását a károk helyreállítására lehet-e fordítani, vagy - általában totálkárok esetében - a felvett hitel visszafizetésének forrásául szolgál a biztosító kártérítése. Ma már a bankok és biztosítók között kialakulni látszik a kölcsönös tájékoztatási gyakorlat - emelik ki az Allianz-Hungária Biztosítónál. A társaság az engedményezésre vonatkozó adatszolgáltatás rendszerét - amelyet a lakáshitelezéseknél alkalmazott - továbbfejlesztve, kiterjesztette a kkv-k által felvett hitelek fedezetére szolgáló vagyonbiztosításra is. Így partnereik számára komplex csomagban kínálják az igényeket teljeskörűen kielégítő vállalkozói vagyonbiztosítást és a hozzá kapcsolt engedményezésre vonatkozó rendszeres adatszolgáltatást. Mód van arra is, hogy a kisebb összegű (30 millió forintot meg nem haladó) beruházásokhoz a hitelszerződés megkötésekor a finanszírozó pultjánál egyszerű módon megköthessék a biztosítási szerződést.
A középvállalkozásoknál a szakmai és termék-felelősségbiztosítás terén számít jelentősebb bővülésre az Allianz-Hungária Biztosító középtávon, amely folyamat mögött részben a területi hatály európai és tengerentúli - a szakmai szlengben angolszász - kiterjesztése és a limitigények fokozatos növekedése áll. A szakmai felelősségbiztosításoknál a jelenlegi gyakorlat a káronként 5-50 millió forint közötti, illetve évenként 25-150 milliós limit, de az EU-csatlakozással összefüggő törvénymódosítás hozadékaként például a biztosítási alkuszoknál jövő év január 1-jétől már 250/375 millió forint lesz a káronkénti/éves összesített kötelező limit. A termék-felelősségbiztosításoknál a változás hátterében a nemzetközi környezetben való megfelelés húzódik meg, s ennek megfelelően a limitek káronként 5, évenként 20 millió euróra is felmehetnek.
Az Union Biztosító tavaly őszszel vezette be a kis- és középvállalkozásoknak szóló Union-Paletta nevű vagyon- és felelősségbiztosítási termékét. A módozat előnye, hogy modulrendszerben köthető, így az ügyfélnek lehetősége van csak azok ellen a kockázatok ellen biztosítást kötni, amelyekre valóban igényt tart. Az Union tapasztalatai szerint az alap- és bővített csomagok közül az ügyfelek döntő részben a bővített változatot választják (tehát a bővebb kockázati körre szóló, ezáltal magasabb díjú biztosítást), amit ráadásul kiegészítő biztosítások sorával egészítenek ki. A leggyakoribb kiegészítők a villámcsapás, a vezetékesvíz-kár elleni kockázat és a felelősségbiztosítás. Mindez azt mutatja - vélik a biztosítónál -, hogy a kkv-k erősen érdekeltek a vállalkozás biztos működésének fenntartásában, amelyre a számukra kidolgozott biztosítási csomagkár esetén megoldást nyújt: tehát ezen a téren magas a vállalkozások "öngondoskodási" igénye annak érdekében, hogy biztonságban tudják vállalkozásukat. Az Union-Pillért, amely csoportos élet-, baleset- és betegbiztosítás, a nagy cégek mellett kisvállalkozások is kötik. Az itt markánsan megfigyelhető tendencia az, hogy míg a vállalkozás vagyonát előszeretettel védik a kis- és középvállalkozók, addig a munkatársak védelmét csak alapszinten, a lehető legköltségkímélőbb módon teremtik meg. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb kockázatokat jelentő, ezáltal magasabb díjjal köthető (életbiztosítás és betegbiztosítás), illetve egyéb járulékos költségekkel járó modulokat (betegbiztosítás) nem igazán kötik a kkv-k. Főleg baleseti halálra, baleseti rokkantságra, esetleg baleseti sérülésre kötnek a munkavállalókra biztosítást, és azt sem elsősorban 24 órára szólót, hanem csak munkahelyi baleset esetén térítést nyújtó változatot. Ez azt mutatja, hogy a munkavállalók biztonságára, ezáltal lojalitására egyelőre nem áldoznak jelentős mértékben ezek a vállalkozói csoportok, azonban az EU és egyéb fejlett országok biztosítási tapasztalatait figyelembe véve, a következő években ezen a téren is fejlődés várható.
