Népegészségügyi program a dohányzás ellen

Nem túlzott az a megfogalmazás, hogy a dohányzás globális fenyegetést jelent az emberiségre: 2003-ban világszerte ez volt a második leggyakoribb halálok. A világon jelenleg 1,1 milliárd ember dohányzik, de ha a jelenlegi tendencia nem változik, számuk 2025-re 1,6 milliárdra nőhet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 1997-ben a férfiak 47, a nők 12 százaléka dohányzott. A gazdaságilag fejlett országokban a dohányzás folyamatosan csökken, a fejlődő országokban egyre többen szoknak rá erre a káros szenvedélyre. A dohányosok 82 százaléka az alacsony és közepes GDP-jű országokban él. Az előrejelzések szerint 2030-ban már nem minden tizedik, hanem minden hatodik haláleset lesz a dohányzás következménye. Aggodalomra ad okot, hogy a fiatal nők körében egyre népszerűbb a dohányzás, ami utódaikra komoly veszélyforrást jelent.

A rendszeresen dohányzók fele az ezzel összefüggő megbetegedésekben hal meg, a dohányosok átlagosan 8 évvel rövidebb ideig élnek a nemdohányzóknál (a 65 évnél fiatalabb korban meghaltak esetében a veszteség 21 év!). A terhes nők dohányzása a születendő gyermek tartós fizikai és szellemi károsodását okozhatja, ráadásul a dohányosok gyermekei is nagy valószínűséggel dohányosok lesznek.

Az Egészségügyi Világszervezet által készített 2002. évi európai népegészségügyi jelentés szerint Európában 215 millió dohányos él - 130 millió férfi és 85 millió nő.

A dohányzás gyakorisága Nyugat-Európában kb. 34, Kelet-Európában 47 százalék. Nők esetében ez az arány Nyugat-Európában 25, Kelet-Európában 20 százalék. A 15-18 éves korúak 30 százaléka dohányzik, s ez a szám növekvőben van. Európában 1,2 millió ember hal meg évente a dohányzás következtében, ez az összes elhalálozás 14 százaléka. Közülük 700 ezren a FÁK, valamint Kelet-Európa országaiban, 400 ezren pedig a nyugat-európai országokban halnak meg. A dohányzó férfiak száma Nyugat-Európában 1980 óta csökken, számos országban, így Görög-, Olaszországban, Luxemburgban, Ausztriában és Portugáliában azonban egyre több fiatal nő dohányzik - legtöbb közülük dán. A dohányzó nők és férfiak közötti különbség legmagasabb Dániában, Írországban és Hollandiában. Csökken a különbség Belgiumban, Német-, valamint Franciaországban.

A hazai dohányzási helyzet lesújtó, bár már észlelhetők biztató jelek is. Az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott országok között a fejenkénti évi 2400 szál cigarettával vezetjük a mezőnyt. A fogyasztásban a nyolcadik helyen állunk a világon, az 1990-es évek elején a harmadikok voltunk. Nálunk is észlelhető az a tendencia, hogy a férfiak és az idősebbek között egyre kevesebben cigarettáznak. A nők körében azonban az elmúlt 13 év alatt 30 százalékkal nőtt a dohányzók száma és különösen aggasztó, hogy a 18 éves fiatalok fele dohányzik. A lakosságnak legalább 65 százaléka passzív dohányos, ők átlagosan napi 270 percen keresztül kénytelenek szívni mások dohányfüstjét.

Hazánkban évente 28 ezer ember hal meg a dohányzás okozta betegségek következtében. A férfiak tüdőrák miatti halálozása a legmagasabb a világon. Megdöbbentő, hogy a dohányzás okozta halandóság kétszer olyan magas, mint az alkohol, a kábítószer, a baleset, az erőszakos halál, az öngyilkosság, az AIDS okozta halálesetek együttvéve. Az összes betegségteher egyötödét és az öszszes haláleset 7 százalékát okozza a dohányzás.

A dohányzás minden formában és mennyiségben veszélyes. A cigarettafüst több mint négyezer, méregnek nyilvánított vegyi anyagot tartalmaz - közöttük számos radioaktív és rákkeltő hatású anyagot. A cigarettafüstben lévő nikotinnal szemben függőség alakul ki, emiatt nehéz abbahagyni a dohányzást.

Ez a káros szenvedély körülbelül 3000 fajta betegség kialakulásában játszik szerepet, közülük a legsúlyosabbak: szív-ér rendszeri betegségek, a legkülönfélébb szervek rákos megbetegedése (tüdő, szájüreg, garat, húgyhólyag, vese, hasnyálmirigy, nyelőcső, gyomor, máj, vér, emlő), idült elzáródásos tüdőbetegség. A cigarettázás meddőséget és nemzőképtelenséget, vetélést és koraszülést okozhat. A dohányzó nőknél korábban jelentkezik a menopauza és súlyosabb a csontritkulás. Mindennek nemcsak egészségi, hanem anyagi és szociális következményei is vannak.

Az Egészségügyi Világszervezet és más, a dohányzás visszaszorításában aktív nemzetközi szervezetek szerint a legeredményesebb a dohányzás elleni fellépés akkor, ha törvényi és egyéb szabályozást, ezek szigorú érvényesítését és felvilágosító közösségi programokat, valamint segítségnyújtást a dohányzás abbahagyásához egyaránt magában foglal.

Jelenleg a hazai dohányzásellenes szabályozási keret kialakításában döntően az EU befolyása érvényesül, valamint az Egészségügyi Világszervezet dohányzásellenes keretegyezménye ad útmutatást. Az unió tagállamai számára kötelező érvényű direktívák és nem kötelező érvényű ajánlások tartalmaznak a dohányzás visszaszorítását célzó szabályokat. Ezen túlmenően, az unió médiakampányt finanszíroz és - nemzetközi hálózatok révén - közösségi programokat támogat.

A füstmentes környezet biztosításában a hazai szabályozás általában megfelel az ajánlásoknak. A közterületek dohányfüstmentességének biztosítása érdekében további szabályozás várható, egyes tagállamok szigorú szabályokat vezettek be, Írországban, Norvégiában minden közterületen, még a szórakozóhelyeken, kocsmákban is tilos a dohányzás.

A csomagolás és a figyelmeztető feliratok a károsanyag-tartalomról szóló 2003-ban született bizottsági irányelvvel összhangban van a hazai szabályozás. A promóciós és szponzorálási tilalomról, valamint a reklámozásról szóló - szintén 2003-ban született - direktívánál hazánkban szigorúbb az idevágó, jelenleg hatályban lévő, 2001. évi törvény a gazdasági reklámtevékenységről. 2001. július 1-je óta a nyomtatott sajtóban, 2002. január 1-jétől pedig a közterületen is tilos dohányreklámot elhelyezni. Ez utóbbi betartatása rendkívül nehéz, mert a dohányipar és egyes reklámcégek semmibe veszik a törvényt, a kiszabott bírságoknak pedig nincs visszatartó erejük.

Az EU 11 tagállamában 2000-ben végzett vizsgálat szerint egy uniós szintű dohányreklám-tilalom átlagosan 7,9 százalékos cigarettafogyasztás-csökkenéshez vezetne a tagállamokban. A Világbank számításait a hazai fogyasztásra vonatkoztatva: egy megfelelően ellenőrzött dohányreklám-tilalom évi 1,2 milliárd szál fogyasztáscsökkenést eredményezhetne. Ehhez azonban a reklámtörvény következetes és szigorú ellenőrzésével, valamint a büntetési tételek emelésével ki kell kényszeríteni a törvény betartását, és ezeket az intézkedéseket ki kell terjeszteni a reklám közzétételében érdekeltekre.

Magyarországon jelenleg nincs olyan jogszabály, amelyik megfelelne annak a 2003. évi európai tanácsi ajánlásnak, amely a nikotinfüggőség kezeléséről, a dohányzás megelőzéséről, a viszszaszorítását célzó beavatkozások erősítéséről szól. Az EU direktívái előírják a legkedveltebb cigarettamárka eladási árára vonatkozó minimális százalékos adótartalmat - ez jelenleg 57 százalék -, illetve az 1000 cigarettára vonatkozó tételes adót, amely jelenleg 60 euró, 2006-ig ez 64-re emelkedik.

Az uniós csatlakozási tárgyalások során Magyarország a dohánytermékek adóztatása tekintetében 2008. december 31-ig haladékot kapott az uniós adószintek bevezetésére, de nincs akadálya annak, hogy ezt az adót korábban felemeljük. Az adatok azt bizonyítják, hogy ez nemcsak a lakosság egészsége, hanem a költségvetés bevételei szempontjából is előnyös volna.

Hazánkban 2004. január 1-jén a cigaretta eladási árának adótartalma 51,7 százalék volt. Ezenfelül az ár 20 százalékos általános forgalmi adót is tartalmaz. 1998 és 2003 között az adótartalom 114 százalékkal növekedett, a cigarettaeladásból származó jövedéki adó pedig az 1998-as 72,8 milliárd forintról 2003-ra 151,5 milliárd forintra nőtt - ez több mint 200 százalékos növekedés. Az EU direktívái nem tiltják a közösségi szabályozásnál szigorúbb nemzeti szabályozás érvényesítését.

A nemzeti népegészségügyi program kiemelt feladatának tekinti és külön alprogramként szerepelteti a dohányzás visszaszorítását. Célkitűzése, hogy 10 éves akciósorozattal csökkentse a dohányzók arányát és a cigarettafogyasztás mértékét. Az ez évi cselekvési programban a dohányzással kapcsolatos jogszabály-alkotási feladatok és a dohányzásról leszoktatás intézményrendszerének kialakítása mellett, olyan konkrét dohányzásellenes programok is szerepelnek, mint a "Ciki a cigi" médiakampány. A dohányzásról leszokni vágyókat weboldal és ingyenesen hívható kék szám is segíti. A hatékony ár- és adópolitikát nemzetközi tapasztalatok igazolják. A cigaretta árának 10 százalékos emelése

2-8 százalékos dohánytermékfogyasztás-csökkenést eredményezhet, míg a dohányzás okozta megbetegedések miatti elhalálozás 1,5 százalékkal csökkenhet.

A 2003. május 21-én elfogadott dohányzásellenőrzési keretegyezmény az első népegészségügyi nemzetközi megállapodás, kidolgozását a WHO indította el. Főbb javaslatai között szerepel, hogy az aláíró országoknak az egyezmény hatálybalépésétől számított 5 éven belül teljes tilalmat kell bevezetni a dohánytermékek promóciójának minden formájára, beleértve a dohányipar általi szponzorálást is. A cigaretta csomagolásán az egészségügyi figyelmeztető feliratoknak a csomagolás legalább 50 százalékát kell elfoglalniuk. Az egyezmény hatálybalépését követő három éven belül be kell tiltani a félrevezető árujelzők alkalmazását. Azok a cigaretták, amelyek többek között "light" (könnyű), "low tar" (alacsony kátránytartalmú) vagy "mild" (enyhe) feliratokat tartalmaznak, éppen olyan veszélyesek, mint a "normális" változatok. Nemdohányzók számára a munkahelyeken, a tömegközlekedési eszközökön és zárt közterületeken védelmet kell biztosítani a dohányfüst egészségkárosító hatásaival szemben. Az egyezmény javasolja a dohánytermékek adójának emelését, sürgeti a csempészet elleni fellépést, valamint az adó-, vámmentes kereskedelem viszszaszorítását irányozza elő. A dohánytermékek összetételét szabályozni kell, a gyártók hozzák nyilvánosságra termékeik összetevőinek teljes listáját. A keretegyezményt Magyarország az elsők között írta alá és a magyar Országgyűlés az elsők között ratifikálta.