Dánia lekörözte Svédországot
Az információs társadalom indexben négy infrastrukturális mutató 15 összetevője alapján rangsorolják a szakértők az egyes országok képességét az információs technológiához való hozzáférés és használat alapján. Hasonló módon, mint ahogy a GDP visszatükrözi egy-egy ország gazdaságának állapotát, az ISI az államok információs kapacitását és állapotát méri. Az infrastrukturális mutatók egyike méri a háztartások számítógéppel való ellátottságát, ezzel összefüggésben a gazdaság it-költését a GDP százalékában, a szoftverköltést a teljes it-költés százalékában és az informatikai szolgáltatásokra fordított összeget a GDP-re vetítve.
A másik fő mutató az információs társadalom építésének egyik kulcselemével, az internettel kapcsolatos. Vizsgálja az adott ország internethasználóinak számát, azon belül azokét, akiknek otthonukban van világhálós hozzáférése. Számításba veszi a mobilinternet-használók számát és az e-kereskedelmi forgalmat.
A harmadik alaptényező a távközlés, ezen a területen figyelembe veszi, hogy a vizsgált társadalmak hogyan jutnak információhoz. Az információáramlásnak mennyire eszköze a széles sáv, vagy a vezeték nélküli összeköttetés, illetve hány mobilkészülék van használatban.
Végül a felmérést végzők vizsgálják a társadalom fejlettségi szintjét, ami meghatározó szerepet játszik abban, hogy az információtechnológia újdonságait mennyire lesz képes hasznosítani. Ezen a területen az oktatás színvonala, a polgári szabadságjogok és a kormányzati korrupció mértéke is az elemzés része.
Az idei felmérésben Dánia kapta a legmagasabb értéket. A múlt évi adatok alapján az észak-európai ország lakosságának 67 százalékának van internet-hozzáférése, 84 százalékuknak otthoni világhálós összeköttetése van. A dán háztartásoknak 22 százaléka széles sávon jut el az információs szupersztrádára, míg a mobilpenetráció elérte az 59 százalékot.
A világ vezető információtechnológiai piacával ,az USA-éval összevetve Dánia jobbnak bizonyult mind az internet-, mind a mobilhasználatban. Utóbbit tekintve a mobilinternet-felhasználók száma is több az észak-európai országban, mint az USA-ban, az tuóbbi viszont a számítógép-használatban, a szoftverköltésben elért kiemelkedő mutatói alapján továbbra is tartja világelsőségét az informatikai termékek és szolgáltatások vásárlásában.
Az 53 országot tartalmazó rangsor középmezőnyében Magyarország a 28., míg a sor végén ázsiai országok, Indonézia, Vietnam, India és Törökország található. Az elemzést készítő IDC megjegyzi, hogy a listára azok az országok kerültek, amelyekben a piackutató cégnek helyi csapata van, így félrevezető lenne a sereghajtókat úgy minősíteni, mint a világ legkevésbé fejlett információs társadalmait. (Különösen igaz ez India esetében, ahol a világ egyik legnagyobb szoftverfejlesztő bázisa működik évek óta - a szerk.)
