Kompetenciák az MBA-képzésben
Széles üzleti látókör, szakirányú ismeretek, menedzserszemlélet, valamint problémamegoldó készség az, amire egy üzleti életben dolgozó szakembernek feltétlenül szüksége van - állítja Andor György, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának dékánhelyettese. Az üzletimenedzser-képzések esetében fontos, hogy milyen hozott tudásuk, készségeik, képességeik vannak a hallgatóknak. Az egyetemi docens kifejti: más céllal vesz részt egy MBA-képzésen egy műszaki szakember, mint egy bölcsész. A mérnökök szeretnék a menedzsment humán oldalát is közelebbről megismerni, a társadalomtudományok felé nyitni, míg például a bölcsészek kiegészíthetik tudásukat pénzügyi, menedzsmentismeretekkel, hiszen ma már a kommunikáció, a marketing, a szociológia vagy a humánerőforrás-gazdálkodás területe is jelentős részben a statisztikákra, számokra épít.
Az egyetemi oktató hangsúlyozza: az egyik legfontosabb kompetencia, amellyel egy végzős MBA-hallgatónak rendelkeznie kell, a széles üzleti látókör, amely elsősorban a marketing, a számvitel, az emberierőforrás-menedzsment, a pénzügyek és a termelésmenedzsment alapismereteire épül. Emellett elengedhetetlen a mélyebb szakismeretek és kompetenciák elsajátítása is, amely lehet humánmenedzser, termelés- és minőségmenedzsment, vagy éppen infokommunikáció szakirány. A lexikális ismereteket ki kell egészíteni az üzleti gondolkodással, amely egy vállalati működés esetében a kritikus pontok, problémák, válsághelyzetek felismerését könnyítheti meg.
Andor György úgy véli: ezen kompetenciák együttese képessé teszi a hallgatókat egyfajta rendszerezett problémamegoldásra. Hozzáteszi: különböző készségekkel és képességekkel kell bírnia a közép-, illetve felső vezetőknek. A szakember úgy látja: nem két év alatt lesz valakiből jó vezető, viszont egy MBA-képzés segíthet abban, hogy a különböző vezetési ismereteket, készségeket el lehessen sajátítani. Míg egy középvezetőnél sokkal jobban előtérbe kerülnek a naprakész szakirányú ismeretek, addig egy felső vezető esetében a komplexitás, az alapismeretek mélyebb, összefüggésszerűbb ismerete a meghatározó. Andor György szerint üzleti szektorokat és fázisokat vizsgálva is találhatunk kisebb eltéréseket a kompetenciák terén, bár a szakmai alapok a gépipar, a pénzügy, a marketing, a humánerőforrás-gazdálkodás vagy a logisztika területén is hasonlóak. Ugyanakkor az adott üzleti területen szerezhető szakkompetenciák legtöbbször - az elméleti tudás segítségével - a gyakorlatban szerezhetők meg. (KJ)
