Lassan terjed az e-aláírás

Itthon is egyre több cég használja az elektronikus aláírást, bár ennek terjedését nehezíti a hiányos törvényi szabályozás - derült ki a nemrégiben tartott Út az e-ügyvitel felé című konferencián. Almási János, a 2003 végén alakult Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség elnöke elmondta: az idei törvénymódosítás számos hibát kijavított, de több fontos gyakorlati kérdés továbbra is megoldásra vár.

Az elektronikus archiválási szolgáltatás, vagyis a hiteles, hosszú távú megőrzés megjelent ugyan a törvényben, de részletes jogszabály máig sincs, így nem tudni, pontosan hogyan is kellene egy ilyen társaságnak működnie. Ezért a vállalatoknak továbbra is saját maguknak kell gondoskodniuk arról, hogy elektronikus dokumentumaik tartósan rendelkezésre álljanak úgy, hogy azok érintetlenségét hitelesen bizonyítani tudják.

Nagyban gátolja az e-aláírás terjedését, hogy nincs semmilyen szabályozás az elektronikus dokumentumokról készített hiteles papírmásolatok előállításáról. Így olyan nagyfelhasználók, mint a közüzemek vagy telefonszolgáltatók nem választhatják az elektronikus archiválást, hiszen vevőik jó része magánszemély, akik még sokáig nem lesznek képesek elektronikus számlákat fogadni. Márpedig a nekik kiállított papír alapú elszámolásnak hitelesnek kell lennie, ezért a cégnél is csak papír alapú lehet a hiteles eredeti, amelyet később a hatóságoknak be kell tudni mutatni. Így miközben a számlák elektronikusan készülnek, az archiváláshoz ki kell azokat nyomtatni.

Van ugyan egy törvénytervezet, amely a másolatokkal foglalkozik, de az éppen az ellenkező irányt szabályozná. Ha ebből az elképzelésből jogszabály lesz, a papír alapú rendszereket hitelesen elektronikus alapra lehet majd helyezni, ám a papírt továbbra is létre kell hozni.

Ugyanakkor komoly lendületet adhat az elektronikus iratok hitelességét igazoló e-aláírásnak, hogy január elsejétől a közjegyzők is alkalmazhatják azt, sőt megindul a cégeljárások elektronikus lebonyolítása is. A tervek szerint az eddigi ötszázról háromezerre bővül azon cégek köre, amelyek jövőre már digitális formában kell számot adjanak adózási kötelezettségükről, 2006-ban pedig már mindenki benyújthatja elektronikusan is adóbevallását, ha azt e-aláírásával hitelesíti. Nem segít azonban az e-ügyintézés terjedésének, és inkább pazarlásnak tűnik, hogy az APEH az elektronikus bevallások hitelesítéséhez szükséges infrastruktúrát ingyenesen bocsátja a cégek rendelkezésére, ám azt semmilyen más célra nem szabad felhasználni.

Az e-aláírás projektek indítása előtt érdemes gazdaságossági számításokat is végezni - húzta alá Sükösd Balázs, a Kopint-Datorg Rt. üzletágvezetője. A megtérülés nagyban függ a bevezetési stratégiától és a rendszert később használó emberektől is. Ha ugyanis sikerült a teljes üzleti folyamatban hasznosítani az e-aláírás kínálta lehetőségeket, sokkal biztosabb a rentábilitás. Kellő integrálással egy viszonylag kevés elektronikus számlát kiállító cégnek is megérheti a beruházás, hiszen az ajánlatadás, szerződéskötés, megrendelések feladása és különféle jelentések, beszámolók elküldése is jogilag hitelesen megoldható így.

A e-aláírás gyakorlati hasznosítására már több működő példa is van. A piacon kínált elektronikus számlahitelesítő, -kezelő és -archiváló eljárások mellett jövőre mint arról tegnapi számunkban beszámoltunk, már a magán-nyugdíjpénztári tadíjbevallást is bárki teljesítheti elektronikusan.