Széles a digitális szakadék
Három nagyobb csoportba oszthatók az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott államok és a csatlakozásra váró három délkelet-európai ország. Szlovénia, Málta és Észtország esetében mind az infokommunikációs ipar és ágazat GDP-ben betöltött részesedése, mind az infokommunikációs javak és szolgáltatások alkalmazása fejlett, és megközelíti, sőt esetenként meghaladja a kevésbé fejlett EU15-tagállamok mutatóit - állapítja meg az Európai Gazdaságkutató Központ (ICEG) legfrissebb jelentése. A második csoportba tartozó többi közép-európai és balti állam esetében a felhasználói és termelői oldal közül az egyik tűnik erősnek, míg a másik fejlettsége - esetenként számottevően - elmarad az első csoportba tartozó három államétól. A délkelet-európai országok általában a harmadik csoportban találhatók, gyengén fejlett termelői és felhasználó háttérrel.
Az infokommunikációs ipar súlya az újonnan csatlakozott országok többségében elmarad az EU15 átlagától. Ez alól kivétel Málta, Észtország, Magyarország és Szlovénia, köszönhetően a jelentős külföldi tőkebefektetésnek, illetve a szoftvergyártás esetében a hazai termelői kapacitások meglétének. Ezekben az országokban az ICT-ágazat jelentős szerepet játszik az exportban, a foglalkoztatásban és a tőkeképződésben. Magyarország egyike azon új tagállamoknak, ahol mind a hardver-, mind a szoftverágazatnak jelentős gazdasági súlya van.
Ennél sokkal kedvezőtlenebb a kép az információs társadalom fejlettségét, az infokommunikációs szolgáltatások és javak használatát és a hozzáférést illetően az újonnan csatlakozott gazdaságokban és ezen belül különösen Magyarországon. A felhasználói oldalon ezek a gazdaságok - Észtország és Szlovénia kivételével - jelentősen lemaradtak az EU15 átlagától olyan kulcsfontosságú mutatókban, mint a lakossági és vállalati internet-hozzáférés és -használat mértéke, az egy lakosra jutó számítógépek és internet-előfizetések aránya, a szélessávú-felhasználók köre, az online vásárlás és értékesítés nagysága, digitális szakadék vagy az e-kormányzat, e-oktatás vagy e-egészség elterjedtsége és színvonala. Magyarország helyzete különösen sokkoló, mert a szélessávú felhasználók körét leszámítva mind az egyes mutatókban, mind pedig a különböző szervezetek (pl. INSEAD, SIBIS) által mért összetett mutatókban a 13 ország között is csak az utolsó harmadban tartózkodik, Romániát, Bulgáriát és esetenként Törökországot előzve csak meg - állapítja meg a jelentés. A lemaradás minden szegmensben érvényesül, beleértve a tartalmat és a hozzáférést, illetve a kormányzati, az üzleti és a lakossági szektort is.
Tekintettel arra, hogy az infokommunikációs szektor kibocsátása és a szolgáltatások alkalmazása jelentősen hozzájárul a termelékenység, a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás növekedéséhez, az említett mutatókban fennálló lemaradás csökkenti a gazdaság versenyképességét, lassítja a GDP növekedését.
