Versenyképesség és jövőkép
A kormányhatározat mellett a tervezés során figyelembe kell venni, hogy az Európai Unióban jelenleg prioritást élvez a versenyképesség és a munkahelyteremtés, s Magyarországnak elemi érdeke aktívan részt venni ebben a liszaboni folyamatban - véli Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnöke. Szerinte ugyanakkor a korábbi tagországok tapasztalatai alapján, amikor a vonatkozó uniós döntések késlekedése miatt rohammunkával kellett elkészíteni a közösségi támogatási keret alapjául szolgáló operatív programokat, továbbá az első Nemzeti fejlesztési terv tanulságai alapján elemi érdekünk, hogy "előre kidolgozzunk egy átfogó fejlesztési koncepciót is, a magunk számára". Ennek alapján egyrészt teljesíthetjük a közösségi elvárásokat, másrészt biztosíthatjuk a hazai érdekek érvényesítését. A feladat tehát rendkívül összetett, s a javát 2005-ben el kell végezni, hiszen a strukturális és kohéziós alapokra ismét operatív programokat kell majd benyújtani az Európai Bizottságnak 2005-2006 fordulóján.
Első lépésként szeptember végére elkészült a tervezést megalapozó dokumentum, amit szakmapolitikai és kommunikációs javaslatokkal egészítettek ki, amelyek meghatározzák az NFT 2 készítésének fő irányait. Ezzel megteremtették a feltételeit annak, hogy a kormány döntést hozzon a fő irányvonalakról. Magyarország átfogó Nemzeti fejlesztési tervének, amit országos fejlesztési koncepciónak nevez a kormányhatározat, jövő február végére kell elkészülnie. Ezt követi a nemzeti fejlesztési referenciakeret 2005 második felében, amely a határozat értelmében a kormányzat és a régiók együttes szellemi terméke lesz.
A kormány egyúttal nyolc tematikus munkacsoport felállításáról is döntött. Felkérte a minisztereket, hogy ezekbe vonják be a tudomány, a különböző szakmai képviseletek szakembereit, és készítsenek integrált javaslatokat az általa meghatározott területeken, ám nem ágazati, hanem tematikus elven. Ez szintén rendkívül fontos, hiszen integrált megközelítésre ad lehetőséget Magyarország egy-másfél évtizedes fejlesztési távlatainak meghatározásában.
Ugyanilyen fontos elhatározás, hogy a 2015-ig előretekintő, a mostani tervezőmunkában egyenrangú félként számítanak a régiókra. A kormány felkérte a regionális fejlesztési tanácsok elnökeit, hogy hozzanak létre hét regionális munkacsoportot, s itt is javasolta, hogy vonják be ezekbe a tudományos élet, a társadalmi-gazdasági szervezetek szakembereit.
Szaló Péter példaként elmondta, miközben az NFH elnökeként az egész tervezésért felel, a dinamikus településrendszer munkacsoportot vezeti. Ebben az összes érintett tárca, intézmény, régió, önkormányzati érdekképviselet, de még a bankszektor is helyet kapott. Miután Magyarországon 15 éve nem készült településhálózat-fejlesztési koncepció, most - ahogy fogalmazott - arra szövetkeztek, hogy letesznek az asztalra egy olyan javaslatot, amely része lehet a következő Nemzeti fejlesztési tervnek.
Az önkormányzati törvény szerinte jó alapokat biztosít ehhez az alanyi jogosultságok rendszerével, azzal a szabályozással, amely az önkormányzatok jogosítványait és feladatait határozza meg. Amikor jövőt álmodunk, mindenekelőtt arra kell választ találni, hogy miként lehet versenyképes az ország, mert ezzel járulhatunk hozzá leginkább a nemzeti és a közösségi célok teljesüléséhez - hangsúlyozta az NFH elnöke a továbbiakban. A tematikus munkacsoportokban a nano- vagy biotechnológia, az egészségügy és oktatás versenyképes területeit vizsgálják, mi pedig javaslatot teszünk a településrendszerre, amely csodákra lehet képes a szinergiák növelésében - tette hozzá Szaló Péter.
