Magányosan versengő emberek
Az ember mint egyetlen kultúra kialakítására is képes "állatfaj" szívesen formál közösséget, vesz részt közös tevékenységekben, és alakít ki közös hiedelmeket. Eközben már hajlandó tudatosan a saját érdekeit a közösségéi mögé sorolni - mondja Csányi Vilmos etológus. Ez a kicsi, zárt kultúrákban kialakult sikeres viselkedési forma azonban elszaporította az embert, nagy, modern társadalmak alakultak ki, amelyekben a kis közösségek már felbomlanak. Amíg egy ősi közösségen belül nem volt jellemző a versengés, inkább csak a csoportosulások között, a modern társadalomban a vetélkedés áll a középpontban az egyre zsugorodó közösségek tagjai között. Ma már szinte önálló közösségként viselkedik minden ember. A régebben sokak számára azonos célokat, hiedelmeket már inkább csak magukra vonatkoztatják, és ez kíméletlen, magányos versengéshez vezet - állítja a tudós.
A társadalomtudományokon belül több területről feltételezték, hogy önmagukban is alkalmasak az emberi tulajdonságok vizsgálatára, ezzel szemben a világ számos pontján a természettudományok égisze alatt kialakult egy korszerű irányzata az embervizsgálatnak. Ez részben az evolúcióval foglalkozó tudományokból indult ki, és az emberi viselkedés evolúciójának a különböző fázisait rekonstruálja. Az akadémikus kiemeli, hogy ilyen irányú kutatási eredmények is szükségesek - a modern társadalomtudományok mellett - egy korszerű emberkép kialakításához. E kutatások gyakorlati jelentősége az oktatásban, a médiában kell hogy megmutatkozzon, az ideológiák, harsogó jelszavak másfajta értelmezésének képességében, a könnyen gerjeszthető indulatok kezelésében. Az ellenségkeresésre, az egyre gyakoribb agresszív viselkedésre megoldást kínálhatnak a mindennapi életben is jelen lévő befogadó közösségek, civil szervezetek, amelyek kialakítása, erősítése állami feladat is. Csányi Vilmos szerint olyan feltételeket kell a társadalomnak teremtenie, amelyek között létrejöhet a verseny, de az összekapcsolódás és együttélés feltételei is adottak. Ezek a körülmények hosszú távon jobban illeszkednek az emberi természethez, mint a kíméletlen rivalizálás.
Csányi professzor szabad idejében sem szakad el teljesen kutatásaitól, az emberekkel, a közösségi léttel kapcsolatos gondolatait szívesen fogalmazza meg szépirodalmi stílusban is a szakmán kívüliek számára. Kedves kutyája Jeromos - mint gondolatok közvetítésére alkalmas lény - közreműködött azokban a kutatásokban, amelyek a kutyák imitációk, rítusok utánzás általi kommunikációjára irányultak. (VG)
