Olcsóbb lesz a hidrogénautó
A hidrogén előállítása, tárolása és üzemanyagként történő felhasználása közül a tárolás kérdése a legkevésbé megoldott napjainkban. Ennek megfelelően a kezdetektől arra törekedtek a mérnökök, hogy a gázt oldott állapotban (fémhidridek) tárolják és jól szabályozott módon szabadítsák fel. A módszer óriási előnye, hogy a gáz közel atmoszferikus nyomáson tárolt, tehát nincs szükség vastag falú, nyomásálló acélpalackokra. Az autóipar hosszú ideje kereste azt az ötvözetet, amely jelentős mennyiségű hidrogént képes elnyelni és fémhidrid formában stabilan tárolni. Az eddig vizsgált ötvözetek vagy nem tároltak elegendő mennyiségben hidrogént, vagy korlátozott számú "feltöltést" viseltek el, vagy a hidrogén visszanyerése nem volt elég stabil módon megoldható stb.
Egy ausztrál-új-zélandi kutatócsapat megoldotta mindezeket a problémákat egy magnéziumalapú ötvözettel, amely lehetővé teszi a hidrogénhajtású gépjárművek tömeggyártásának elindítását. A magnéziumötvözetekről eddig is tudták, hogy rendkívül jó a hidrogéntároló képességük, ezúttal a kutatók az ötvözet legyártása során végzett módosítással értek el kiváló eredményt. Egy eljárással módosították az anyag mikroszerkezetét, hogy nagyobb kapacitást és biztonságosabb tárolást érjenek el. A két ország egyetemi kutatócsapata Hydrexia néven létrehozott egy vállalkozást is, amely a jelenlegi tárolórendszereknél lényegesen jobb paramétereket mutató hidrogéntank továbbfejlesztését végzi. Már előállítottak egy 100 kg-os hidrogéntankot, amely egy feltöltéssel 500 km-es út megtételére teszi képessé az adott járművet. Az eredmény nagyságát mutató adat, hogy az 500 km-es táv megtételét egy feltöltéssel az USA energiahivatala 2010-re prognosztizálta.
Az amerikai kormányzat még 2003-ban meghirdette a hidrogéniniciatívát, vagyis a fosszilis üzemanyagok hidrogénnel történő kiváltásának ütemtervét. E szerint az elkövetkező öt évben 1,7 milliárd dollárt költenek hidrogénnel működő üzemanyagcellák fejlesztésére, a hidrogén-infrastruktúra kiépítésére és a hidrogénüzemű gépjárművek továbbfejlesztésére. A FreedomCar projekt keretén belül 2020-ra versenyképes, hidrogénnel működő gépjármű-konstrukciók kifejlesztését és tömeggyártását tervezik.
Az európai kutatás dr. Emőd István, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépjárművek tanszékének vezető munkatársa szerint országonként eltérő. Nálunk a nagy volumenű autógyártás ellenére nem folyik ilyen irányú munka, a nagy nyugat-európai gépjárműgyártó cégek viszont foglalkoznak hidrogénautók fejlesztésével. Németország ezen a téren is élen jár Európában, a BMW és aVolkswagen már több hidrogénüzemű prototípust is kifejlesztett. A szakértő elmondta a Világgazdaságnak, hogy a hidrogén-előállítás nagy energiaszükséglete ellenére az üzemanyagcellával működő autók működtetési költségei egyre közelebb kerülnek a benzin- és dízelmotoros gépjárművekéhez. Ha ugyanis egy jármű teljes energiaszükségletét vizsgáljuk, akkor egy km megtételének energiamérlegében szerepelnek az üzemanyag előállításának, kinyerésének, szállításának és felhasználásának költségei. Az üzemanyagcella közismerten jó hatásfokkal hasznosítja az üzemanyagot, ezért egy kiváló prototípus már fel tudja venni a versenyt egy régi, benzinfaló konstrukcióval az összenergia-szükséglet terén.
