A közjegyzők mérgesek - mert nem akarnak versenyezni

A magyar közjegyző nem vesz részt a gazdasági versenyben, kizárólag hatósági és nem üzleti tevékenységet folytat. Más európai közjegyzőkkel ellentétben nem végeznek piaci jellegű feladatokat, például nem foglalkoznak ingatlanközvetítéssel - szögezik le az érintettek a Gazdasági Versenyhivatalnak a közjegyzői szolgáltatások szabályozásának felülvizsgálatára irányuló ajánlásával szemben. Elhárítják a piacosítás gondolatát, hangsúlyozván, hogy legfeljebb minőségi versenyt enged meg számukra a jogszabály. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökhelyettese a Világgazdaságnak kifejtette: a magyar közjegyzők több mint tíz éve gazdaságilag önállóak ugyan, de az állami igazságszolgáltatás rendszerében működve végzik hatósági jogalkalmazói feladataikat, ahol nem érvényesülhetnek a vállalkozási alapjogok.

Az igazságügyi tárca is fontolgatja a közjegyzői létszám és szabályozás olyan távlati módosítását, amely elősegíti a kínálati piac létrejöttét e területen.

A magyar közjegyzők a bírósági illetékességhez igazodva meghatározott területen működnek. Sok uniós államban azonban a közjegyző mint az államhatalom letéteményese országában bárhol eljárhat, de elsősorban a székhelyén köteles ellátni feladatait. Ennek hazai átültetése tetszetős lenne, de a területi ellátás kötelezettségét nem garantálná - vélekedett az elnökhelyettes. Utalt arra: az alkotmánybíróság nem véletlenül erősítette meg határozatában a közjegyző székhelyhez kötöttségét, a zárt létszámot, a közjegyzői állások szisztematizálását.

A közjegyzői állások létrehozására jelenleg a közjegyzői kamara tesz javaslatot, ezt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács megvitatja, és a miniszter a két testület döntése alapján határoz a bővítésről, de nincs kötve a testületek ajánlásához. A szaktárca társadalmi szervezetekkel bővítené az ajánlók körét.

Tóth Ádám emlékeztetett arra, hogy lassan, de biztosan és kizárólag szakmai meggondolások alapján bővül a létszám, három éve például 260 volt, ma már több mint 300 közjegyző dolgozik az országban.

A jelenlegi kötött - és 1997 óta változatlan mértékű - díjszabást maximált tarifák váltanák fel. A hatósági tevékenység szolgáltatási kötelezettséget feltételez, ez csorbulhat a maximált díj - a benne feltételezett alku - miatt. Félő az is, hogy - a reméltekkel ellentétben - éppen az úgynevezett kis ügyek drágulnának. A közjegyzői piacosítás mellett érvelők gyakran említik példaként a holland közjegyzői reformot. Ott azonban a díj nem maximált, hanem szabad megállapodás tárgya. Ám mihelyt bevezették, drágult a szolgáltatás, csak a családi ügyekben nem, ahol - mert erre vigyáztak - változatlanul fix díjak élnek - mondta Tóth Ádám.