A vidéki városok nem hagyják magukat

A hazai tervezők az Európai Unió városfejlesztési koncepciójára alapozzák elképzeléseiket, amely szerint minden településnek megvan a szerepe. Komplex városfejlesztési stratégiák készültek a kormány tavalyi döntése nyomán, s ezek az elfogadás után várhatóan beépülnek a II. Nemzeti fejlesztési terv (II. NFT) regionális operatív programjaiba.

A fejlesztéseknél általában 33-50 százalékos uniós forrással, 25-33 százalékos állami hozzájárulással és 25-33 százalékos önrésszel számolnak a városok. Kormányzati szándékok szerint projekt-előkészítésre fejenként százmillió forintot kapnak.

A kirajzolódó elképzeléseket vizsgálva már látszik: Debrecen interregionális tudásközpontként képzeli el a jövőjét. Szívesen otthont adna az európai anyagtudományi, nanotechnológiai és molekuláris biológiai központnak. Ez önmagában egymilliárd eurós beruházás lenne. Egyidejűleg fokozottan épít a Nyíregyházával és Nagyváraddal erősödő együttműködési tengely lehetőségeire is.

Győr az innováció fellegvára kíván lenni. Ennek érdekében 24 vezérprojektet alakítottak ki, 240 milliárd forintos beruházással. Technopolisszá válhat Miskolc. Itt hat program és negyvenegy alprogram készült, összesen 345 milliárdos beruházási értékben.

A pécsiek büszkék arra, hogy a tervezés közben új típusú együttműködést alakult ki a város, a megye, az egyetem és a szakmai szervezetek között. Baranya fővárosa hagyományos erősségére, a kultúrára, az egészség- és a környezettechnológiai iparra alapozza fejlesztési elképzeléseit.

Szeged a tudás alapú gazdaságra alapozza terveit, biopoliszként kívánja betölteni a növekedési pólus szerepét. Elsősorban az élet- és anyagtudományokra, a szoftveriparra és a határ menti együttműködésre számít a jövendő fejlesztéseknél.