Állásinterjúk - vannak, akik szégyenlősek, mások szemtelenek

Az értékesítők, az informatikusok és a hiányszakmákat képviselő mérnökök jelentkeznek a "legszemtelenebb" igényekkel, nem ritka, hogy meglévő bérüknél 50-70 százalékkal is többet kérnek a béralku során - osztotta meg tapasztalatait lapunkkal Ekler Zsigmond, a Dr. Ekler és társa Kft. ügyvezetője. Bár a jelentkezőknek általában elég pontos információik vannak az általuk betölteni kívánt poszt munkaerő-piaci értékéről, az adminisztratív háttérmunkát ellátók közül mégis elég sokan szégyenlősek a béralkuknál. A pénzügyi és HR-területen dolgozók hozzáállása a legreálisabb, ők jobbára a 10-20 százalékkal magasabb alapbért és a már meglévő juttatási csomagot kérik. Ekler Zsigmond szerint minden állásnál lehet ésszerű keretek között alkudni, de felhívta a figyelmet a hatékony béralku-stratégia egy-két fontos elemére. Nem ajánlatos például visszavonhatatlan kijelentéseket tenni, mondjuk, visszautasítani az állásajánlatot, sőt érdemes inkább több találkozás erejéig lezáratlanul hagyni a bérezés kérdését, így jól kipuhatolhatók a tűréshatárok. Vass Nóra, a Michelin Hungária Kft. bérekért és juttatásokért felelős vezetője is úgy látja, hogy a tapasztalatot szerzett jelöltek általában tisztában vannak a munkaerő-piaci értékükkel és azzal, milyen bérigényekkel léphetnek fel. A pályakezdők azonban sokszor nem ismerik a valós piaci helyzetet, így gyakran esnek áldozatául annak a téveszmének, hogy a multinacionális cégek magasan az átlag felett fizetnek. Az ő esetükben viszont nem feltétlenül csak a kereset a meghatározó a munkahely kiválasztásánál, inkább a tanulási, tapasztalatszerzési és karrierlehetőségek. A Michelinnél a felvételi béreket a vezetőkkel egyeztetve alakítják ki az adott munkakör piaci mediánjához igazítva. Ez régiónként eltérő lehet - mondta Vass Nóra. Az ajánlattételnél egyébként célszerű az eredetileg meghatározott bérhez képest a š10 százalékos sávon belül maradni. Ha azonban a béralku kínálta mozgásteret szűknek találja a jelölt, érdemes az egyéb juttatásokról vagy a cafeteriarendszerről is tájékozódni.

A fizetési igények meghatározásához gyakran barátoktól, ismerősöktől gyűjtenek be információkat a jelöltek, ezek azonban messze állhatnak a tényleges piaci lehetőségektől - emeli ki Simonyiné Tóth Judit, a Simonyi & Tóth Kkt. ügyvezetője. Ha a konkurens cégeknél dolgozók könnyen kapcsolatba léphetnek egymással, megbízhatóbb adatokat szereznek a versenytársnál elérhető jövedelemről. Simonyiné Tóth Judit szerint a béralku közben tanúsított félénk, avagy rámenős viselkedés nagymértékben függ attól, hogy a jelölt mennyire van nehéz helyzetben, mennyire fontos neki az állás, illetve vannak-e megbízható piaci információi.