Befellegzett a kölcsönmunkának?
A vállalkozások tiltakozása ellenére is várhatóan két héten belül a parlament elé kerül a munka törvénykönyvének (Mtk.) munkaerő-kölcsönzésről szóló szabályzóinak szigorítása.
A tervek szerint januártól életbe lépő regulák alapján már nemcsak a kölcsönzők lesznek büntethetők feketefoglalkoztatásért, hanem azok a vállalkozások is, amelyek munkaerőt igényelnek tőlük. Ahhoz, hogy a kölcsönbe vevő munkába állíthassa az új kollégát, először meg kell győződnie, hogy a kölcsönző valóban bejelentette a dolgozót az egységes munkaügyi adatbázisba (EMMA), sőt akár a megkötött munkaszerződést is elkérheti (a kialkudott bért nem kell nyilvánossá tennie). Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke szerint mindez újabb adminisztrációs terhet ró a vállalkozásokra. Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) alelnöke úgy véli, a szigorítás leginkább azoknál a cégeknél növeli meg az adminisztrációt, ahol több száz kölcsönmunkást alkalmaznak. A megszorítást egyébként az SZTMSZ már korábban szorgalmazta, mivel úgy vélik, csak a kölcsönmunkásokat bérbe vevők büntethetősége oldja meg a piacon előforduló viszszaéléseket. Ezzel szemben Rolek Ferenc úgy véli, sokkal inkább a kölcsönzők szigorúbb munkaügyi ellenőrzésétől csökkenhet a feketemunka.
Azzal egyetért az SZTMSZ, hogy legyen próbaidejük a kölcsönzötteknek, ám a felmondási idő mértékét sokallják. A törvénytervezet szerint 15 napos felmondási idő illeti meg majd januártól a kölcsönmunkásokat, ám ha egy évig alkalmazza őket a cég, akkor 30 napra emelkedik ennek a mértéke. A munkaviszony felmondását a kölcsönbe adónak jövőre már indokolnia kell, a határozott idejű szerződéseknél viszont a dolgozó szüntetheti csak meg komoly indoklással a jogviszonyt. Szűcs László, a Trenkwalder-Multiman Személyzeti Szolgáltató Kft. üzletágvezetője szerint nem kivitelezhető a törvénytervezetben szereplő egyenlő munkáért egyenlő bér elvének betartása. Nem várható el, hogy az időszakosan foglalkoztatott munkavállaló azonos juttatásokat kapjon, mint az adott cégnél kipróbált, többéves gyakorlatot szerzett dolgozó - fogalmazott. Horváth István, a munkaügyi tárca jogi főosztályvezetője lapunknak ezt a módosítást úgy kommentálta, hogy a kölcsönmunkások korábban megszerzett munkaerő-piaci tapasztalatát kívánják így elismertetni. A vállalati bérpolitikának a kölcsönzöttek javadalmazásában is tükröződni kell.
A kölcsönmunkások törvényi védelme abban is érződik, hogy jövő évtől minden olyan egyéb juttatást meg kell kapniuk, mint ami főállású kollégáiknak is jár. A törvényalkotók nem engedtek abból, hogy megtiltják a fél éven belül elbocsátott dolgozók kölcsönmunkásként történő továbbfoglalkoztatását.
