Elvesztegetett lehetőségek az orvostechnikában

"Optimistán pesszimista vagyok" az orvostechnikai eszközök felhasználásban tapasztalható magyarországi lépésekkel - írtam 2004 elején a Világgazdaság Medicina mellékletében. Ekkor bonta-kozott ki az Európai Unióban az a "Health First Europe" néven emlegetett összefogás az egészségügy dolgozói, tudósai, döntéshozói, a betegek és gyártók között, amelynek célja, hogy lehetővé tegye a betegek egyenlő hozzáférési jogát a modern, innovatív orvostechnikához, s amely az egészségügyet a jövő Európájához elengedhetetlenül szükséges befektetésként kezeli.

Az "egészség egyenlő a jóléttel" mára közismert jelmondattá vált az egészségügy alakítóinak gondolataiban és tetteiben. Az elmúlt időszakban több tanulmány jelent meg (pl. a "The Value of Investment in Health Care" [1], a "Pammolli Report" [2]), amely az orvostechnikai eszközök egészségügyben betöltött - egyre növekvő - szerepével, költségkihatásaival, valamint az eszközöket használók életvitelére tett hatásával foglalkozik. Egyértelművé vált, hogy a kellő időben alkalmazott szükséges eszközök - hosszú távon és az egészségügy teljes vertikumát tekintve - költséghatékony. Csak néhány számot említve: egy 1983 és 1993 közötti, a cukorbetegeket vizsgáló tanulmány szerint a vércukorszint szigorú ellenőrzése révén, azt "a normál érték közelében tartva" 76 százalékos csökkenést hozott a szembetegségek kockázatában, 54 százalékos csökkenést a korai vesebetegségek előfordulásában és 60 százalékosat az idegrendszeri betegségeknél (Pammolli Report).

Természetesen előtérbe kerülnek azok a felvetések is, miszerint az orvostechnika, az orvostechnológia innovációja a biztosítók többletkiadását generálja. Ezek a felvetések azonban nem mindig veszik figyelembe, hogy a növekvő kiadások mögött az idősödő populáció, illetve az olyan beavatkozási - életmentési - lehetőségek állnak, amelyek elképzelhetetlenek voltak még csak pár évvel ezelőtt is. Nem felejthető el továbbá a mind inkább növekvő lakossági igény az innovatív, új technológiák iránt.

Sajnálatos, hogy a közelmúltban az Európai Bizottság megbízásából az Eurobarometer által elvégzett felméréséből - amely az EU25-ök, valamint Bulgária, Török- és Horvátország bevonásával történt - az derül ki, hogy Magyarország a 24. helyet foglalja el (az EU 25-ből) a tekintetben, hogy lakossága mennyire "érdekelt" új, innovatív termékek, szolgáltatások irányában. (A korrekt angol fordítás szerint: milyen mértékben keltették fel a figyelmét!) Erre a problémára még visszatérek cikkem későbbi részében.

A tanulmányokból kiviláglik, hogy az EU-tagoknak - ugyanazon problémákkal küzdve (idősödő populáció, határokon átnyúló betegségek és információáramlás) - hasonló megoldásokat kell találniuk az innovatív orvostechnikai eszközök egészségügybe történő minél szélesebb körű, finanszírozható bevonására. Ez annál is sürgetőbb, mert az Eurostat 2004. évi felmérése szerint (lásd a táblázatot) a gyógyszeripar mögött a 2. helyen áll az orvostechnikai iparág növekedése. Az új eszközök megjelenését adminisztratív eszközökkel lehet ugyan ideig-óráig gátolni (ártárgyalás elmulasztása, a kórházaknak járó tb-díjba az új termékek beépítésének hiánya), de megéri? Kiszámolták már ennek hatását a magyarországi lakosság munkaképessé válása következtében befolyó adó tekintetében?

Az Eucomed (Európai Orvostechnikai Szövetség) 2005-ben mintegy 800 millió euró összegben pályázik uniós pénzre tagországai - közöttük az Orvostechnikai Szövetség által képviselt Magyarország - részére orvostechnológiai és innovációs centrumok létrehozására. Természetesen az Orvostechnikai Szövetség része a munkacsoportnak, és szívesen együttműködik az Egészségügyi Minisztériummal ebben a témában is.

A "megoldások" között szerepel - többek között - a HTA (Health Technology Assesment) adekvát alkalmazása az új, korszerű termékek mielőbbi befogadására, az ún. "Silo Budgeting" (kasszák átjárhatatlansága) feloldása, az "Informed Patient" elve, azaz betegek "naprakész" tájékoztatása az orvostechnikai eszközökről és az igénybe vehető szolgáltatásokról, az innováció támogatása a mind olcsóbb technológiák elérése tekintetében. A legfontosabb azonban egy számításokkal alátámasztott terv kidolgozása, amely konzisztens üzenetrendszert tartalmaz a piaci szereplők számára, csökkenti a kiszámíthatatlanságot, a k+f-et és az innovációt a költséghatékony technológiák irányába tereli, kontrollált, de ugyanakkor folyamatos termékbebocsátást enged meg.

Mind a Pammolli Report, mind az Eucomed megfogalmazza javaslatait az EU tagállamai, illetve az illetékes EU-bizottságok részére. Az Orvostechnikai Szövetség természetesen készen áll arra, hogy az egészségügyi tárca illetékeseivel egyeztesse ezen ajánlásokat, illetve a magyarországi viszonyokra alakítsa azokat.

Mi történt Magyarországon az orvostechnikai eszközök tekintetében 2004 kezdete óta? Miért mertem "optimistán" írni akkor?

A megelőző évben az orvostechnika terén nem történt semmi. 2004-ben, hosszas egyeztetés után előkészítették az orvostechnikai eszközök transzparens befogadására vonatkozó - a gyógyászati segédeszközök forgalmazását átfogóan szabályozó szerződés -, a gyógyásza-ti segédeszközök kölcsönzési rendszerének tervezetét. Ám azok - sajnos - azóta sem valósultak meg.

Részben módosították a gyógyászati segédeszközökre vonatkozó jogszabályokat (törvényi és kormányrendeleti szinten), bizonyos téren már felmutatva annak a lehetőségét, hogy a betegek termékválasztási lehetősége javuljon (pl. keretösszeg a társadalombiztosítási támogatásra a sztómaterápia esetében), de továbbra is teret engedve a "legolcsóbb" (és nem a legnagyobb költségmegtakarítást eredményező!) termékek piacra kerülésének.

Nem valósult meg azonban az orvostechnikai eszközök fekvőbeteg-ellátásra vonatkozó transzparense befogadása, a gyógyászati segédeszközök támogatási rendszerének átfogó korszerűsítése, beleértve a befogadás és az ártárgyalások szétválasztását, a betegtájékoztatás legalapvetőbb feltételeként számon tartott gyógyászati segédeszközök katalógusának kiadását. Itt utalnék vissza a lakosság innovatív, hatékony technológiák iránti "érdeklődésére" (Eurobarometer-felmérés), miszerint ugyan honnan tudnának a számukra legmegfelelőbb, gyorsan és hatékonyan "gyógyító" termékek, technológiák meglétéről, ha azokról nem adnak ismertetést a számukra.

Ebben az évben sem történt említésre méltó változás az orvostechnológia fejlesztésének területén. A lehetőségek kihagyása, az el nem végzett feladatok - bizonyos fiskális vélemények szerint - lehetőséget adnak a társadalombiztosítási kiadások tervezett szinten tartására - a gyógyászati segédeszközök kaszszája a 2005. év I-VII. hó vonatkozásában mintegy háromszázalékos megtakarítást mutat -, de valóban megtakarítunk a nemzetgazdaság szintjén is? A munkaképes lakosság részarányának növelése ugyanis serkentené a gazdaságot, s ez a tb-kassza megtakarításainál fontosabb és hasznosabb lenne.